Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1984-03-22

7.

A munkaerő helyzetről: tapasztalataink szerint a munkaerő áramlás nem a népgazdasági céloknak megfelelően alakul. A legjobbak mennek el, de nem a magasabb hatékonyságú területek felé, hanem ellenkezőleg a kisebb hatékonyságú, alacsonyabb technikai felszereltségül, de paradox módon jobban fizető munkahelyek felé. Pl: amig a Danuvia, Telefongyár, az Aluminiumárugyár, vagy a BFK. krónikus létszám hiánnyal küzd, forgácsoló, szerszámkészítő, bemérő műszerész, illetve varrónő, stb. szakmákban, addig Zuglóban kb. 5.-6000 fő dolgozik TSZ mellék üzemágakban, nagy részük fizikai dolgozóként.

A hiány szakmák strukturális munkaerő hiányról tanúskodnak. Amig összességében elmondhatjuk a kerületben nem beszélhetünk valós léts0m hiányról, addig néhány kulcsfontosságú szakmában kríjíus helyzet alakult ki. Ezt a megállapítást támasztja alá, többek között az üresen álló gépek, az alacsony műszak számok, vagy a TSZ-től bérelt munkaerő alkalmazása.

~A létszám csökkenés csak addig indokolt és elfogadható, amig szervezéssel, termelékenységgel, struktúrátejlesztéssel szabadítjuk fel a létszámot. A létszám hiány pszihozis munkafegyelem lazulást okozhat ott is ahol valós hiány nem tapasztalható.

Beruházásokról: A fokozott jövedelem elvonások miatt a

vállalatok egyrésze még a szinttartást sem tudja biztosítani. Pl: Telefongyár a drága műszerek - munkaeszközök - behozatalára sem lát lehetőséget.

Általános vélemény, hogy jobban érvényt kellene szerezni annak a helyes elméletnek, miszerint az átlagon felülit produkáló, nagyobb jövedelmezőséget hozó vállalatot nagyobb fejlesztési lehetőségekhez kellene juttatni.