Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1984-11-15
Előrehaladás mutatkozik a vezetői műnké javítása terén, amely elsősorban az üzemek hatékonyáé;:! mutatóinak javulásával minősíthető. Jó irányú a változás a vezetők szemléletének módosulásában is, amely a rugalmasság, alkalmazkodó készség irányába mozdult, követni igyekezve a piaci igényeket. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a vezetés szerkezetének korszerűsítésében nagy tartalékok rejlenek. Ezt a tényt bizonyltja az is, hogy mig vállalatainknál a foglalkoztatottak száma 20-30 %-kál csökken, addig a vezetői létszám évek óta. indokolatlanul stagnál. Néhány esetben /pl. REANAL, Budapesti Porcelángyár, BEAG,/ személyi következtetések levonásával kellett javítani a vezetés színvonalát, amely módszert több esetben alkalmaznunk kellene. Változtatni szükséges azt a szemléletet, amely a humanitást egy vezetővel szemben gyakorolja - aki pedig bizonyította alkalmatlanságát - a vállalat kollektívájával szemben. Az igazi humanizmus mindig a kollektívák felé kell, hogy Irányuljon. Mind a kerületi PB, mind, a vállalati pártszervezetek behatóan foglalkoztak az uj vállalkozási formák és általában a kisegitő gazdaság kérdéseivel. A. tapasztalatok szerint komoly feszültségek forrása az a tény, hogy gyakran a kerületi vállalatoktól kilépett dolgozók végeznek távoli TSZ-ek itteni melléküzemágaiban, szakcsoportjaiban laza követelmények és ellenőrzés mellett, a nagyüzemiekénél gyengébb hatékonyságú és minőségű munkát, jóval nagyobb jövedelemért. A VGM-ek létrejötte komoly vitákat váltott ki, de jelenleg a többségük szükségesnek tartja működésüket, mivel a vállalatok számára mind tevékenységük gazdasági eredménye, mind a kvalifikált munkaerő megtartásában játszott szerepük fontos és hirtelen fordulat e téren jelentős zavarokat okozna. Széleskörű ugyanakkor az a vélemény, hogy a vállalkozási formák mechanizmusa és jelenlegi szabályozása feltétlenül fejlesztésre szorul, politikai feszültséget okozj nem biztosítja kellően a VGM-ben és a fő munkaidőben adott teljesítmények együttes fejlődését és összhangját. A szabályozás tökéletesítése mellett az is javíthatná a helyzetet, ha az üzemi demokrácia eszközeivel, a szakszervezeti fórum igénybevételével is hatnának a VGM- ekre, illetve beszámoltathatnák őket működésükről. A vállalati gazdasági munkaközösségek létrejötte sajátos módon az üzemi, demokrácia továbbfejlődésének irányába is hatott, a vállalati hierarchián kivüli tényezőket is bekapcsolta • a gazdasági munkába. Ugyanakkor a VGM-tevékenység akorlatilag a munkaidő meghosszabbodását jelen tette, nem ritkán a szocialista brigáddal azonos összetételű VGM-ek jöttek létre, és ez az sedeti célkitűzésektől eltérő működést eredményezett. A dolgozók kisebb kollektívákban megmutatkozó öntevékeny működése, hatékonysága a VGM-ek keretében rávilágít a demokrácia és az anyagi érdekeltség fejlesztésében rejlő tartalékainkra.