Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1983-02-10

7.

Élesen vetik fel / különösen szóbeli értekezleten/, hogy társadalmunkban most ki a "mintakép" a vállalkozó, a "rugalmas" kisüzemben dolgozó, vagy netán a nagyüzemi munkás. Különösen a tömegkommunikációs eszközök okoznak nehéz eligazodást ebben a kérdésben. Nem elég csak kimondani, hogy a döntő a termelésben a nagyüzem, hanem ezért tenni is kell / gazdasági szabályzók, egyenlő versenyfeltételek, stb./. Gyakran folglalkoznak az ellátás és szolgáltatás hibáival, az iparcikkek árának és minőségének ellentmondásaival.

A burkolt áremelés legádázabb birálói.

Az új üzemeltetési formával kapcsolatban megjegyzik, hogy a tanácsok munkájának az ellenőrzés eddig sem volt legerősebb oldala, akkor hogyan fogja a megnövekedett feladatot elvégzeni.

Az értelmiség alapvetően a világ elvontabb dolgai iránt fogékony. Ebben a körben fogalmazódtak meg a lengyel kérdéssel kapcsolatban elemző észrevételek, javaslatok. A szellemi munkát végzők igénylik leginkább az 1950-es évek tapasztalatainak, problémáinak következetes feldolgozását. A gazdasági kérdésekre reakciója kiegyensúlyozott. Az életszinvonallal kapcsolatban elsősorban a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetét féltik.

A műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésének csökkenését érzékeli akkor, amikor véleménye szerint az ország gazdasági helyzete munkájuk eredményességét jobban megkövetelné. Egy kézikötőgéppel ma nagyobb jövedelem biztosítható, mint igazgatói, vagy főmérnöki beosztással.

A közművelődés területén dolgozók megállapítják, hogy az itt dolgozók társadalmi elismertsége csökkent, miközben az elvárások növekedtek. Ez különösen ott irritáló ahol a munkakörülmények is rosszabbodtak. /Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok/