Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1982-05-06
3 2. / Az értékesítési elképzelések, a rendelésállomány alakulása A kerületi iparvállalatok nem rubel elszámolású exportja általában mérsékelten, de differenciáltan 2-17 % között emelkedik., Az ELCO csaknem megduplázza tőkés exportját., Kiemelésre méltó még a Danuvia, ahol a tőkés export részaránya az összes értékesítésen belül - hasonlóan az ELCO-hoz - 25 % körül alakul. Csökken a Kalapgyár /USA piacon lehetőségeik 'beszűkülése miatt/ és a Vegyépszer /NSZK piacon a rendelések csökkenése se, a munkavállalalási engedélyek korlátozása miatt/ tőkés exportja. A rubel elszámolású export általában növekedik az iparvá Halatoknál. Például; Telefongyár, BEK, Kalapgyár, Fütőber. A kerületi iparvállalatok többségénél a belföldi piacon történő értékesítés részaránya kismértékben csökken. A zuglói vállalatoktól a hazai felhasználókhoz, fogyasztókhoz az elmúlt évivel közel megegyező értékű áru kerül. A kerületi iparvállal átok, ez évi termelő kapacitása általában 75-100 %-ban szerződésekkel lekötött^ az ütemes termelés és értéke sité s bizto sitott. A tervezett tőkés export kötésállománya azonban több kerületi iparvállalatnál igen alacsony. Például; Telefongyár /8%/, BEAG. A tőkés piacokon való helytállás nehéz. Jól jellemzi a. jelenlegi helyzetet a Telefongyár példája, ahol 40 millió /> összegű ajánlatból nem bizonyos a tervezett 2,7 millió $ összegű export realizálása. Az ipar vállalatok a tőkés és szocialista export fokozása mellett általában 3-6 %~os áremelés elérésével is számolnak. A vállalatok tőkés export-import szaldójuk, stagnálását vagy kismértékű javítását látják, megvalósíthatónak.
