Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1982-02-11
désben alapos Ismeretet, megalapozott véleményt formálhatnak. A vizsgált gazdasági egységek fizikai dolgozóitól, vezetőitől, az ott dolgozó értelmiségiektől, a fiataloktól csoportos és egyéni beszélgetések alapján szerzett vélemények a feladatok végrehajtását szolgáló módszerek tökéletesítéséhez is sok segítséget nyújtanak, A kerületi vezető testületek véleményét, állásfoglalását - segítő célzattal - mindig visszacsatoljuk; ismertetjük azokat a vállalati pártszervezetekkel, gazdasági vezetők kell, a társadalmi szervek, a dolgozó kollektívák képviselőivel, A kerületi pártirányitás szervezeti változása - a gazdaságpolitikai titkár beállítása, a témafelelősi rendszer kialakítása - megfelelő eredményekkel járt. A jobb hozzá értéssel végzett munka hatására javult a tájékozottság, az áttekinthetőség. Megalapozottabbá, következetesebbé vált a kerületi értékelő munka. Az ellenőrzések, beszámoltatások is konkrétabbak, A zuglói kommunisták, a vezetők és dolgozók szemléletének változásáról, alakulásáról a vitákban tapasztalható élesedő kritikai hangvétel és szenvedélyesség tanúskodik, Az erősödő politikai érzékenységet a megnövekedett kollektív és egyéni felelősség érzet táplálja. Egyre inkább éles kritika tárgya minden olyan megcsontosodott gyakorlat és szervezet, amely a munka megjavítását, az élet diktálta követelményekhez, körülményekhez való igazodást hátráltatja, de hasonló mértékben éles vita fogadja a szokatlanul újat isj /pl: kisvállalkozások/. Sok vita forrása volt - pl: hogy egy-egy vállalat tőkés export-import mérlegének alakulása mennyiben lehet megméretésének, megítélésének egyik alapja. A vita abban kristályosodott ki, hogy e gazdasági mutató ugyan nem tisztán "vállalati kategória", de tendencia szerű javítására a vállalatoknak lehetőségük van. Hasonló - szemléletformálást elősegítő - viták Jelenleg is folynak, pl: a termékösszetétel megítélésének és a tőkés piacon való helytállásnak, a szervezettségteljesítménykövetelmények- differenciálás összefüggéseinek, a vállalati rugalmas alkalmazkodás, kockázatvállalás és vállalkozó kedv gyakorlati lehetőségeinek kérdéseiben. Gyakran felvetődik, hogy a gazdasági szabályozó rendszer változásai a központi akarat érvényesítését ellentmondásosan segítették a vállalatoknál. Egyrészt a belső tartalékok felhasználására megfelelően ösztönöztek, másrészt nem mindig kellően segítették a népgazdasági egyensúly Javítására irányuló törekvéseket /pl: tőkés export fokozása, importkiváltás/. Továbbfejlesztésük viszonylagos stabilitásuk elérése - kerületi tapasztalataink szerint is - indokolt. A jövőbeni gyorsabb fejlődés, a megújulási képesség kibontakoztatása a megnövekedett vállalati önállóság keretei között sem független a központi irányítás szín-