Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1981-09-24

vidéken ez az arány nem éri el a 3 lí-ot. Igaz, hogy távlati .terveink szerint is a fejlesztés döntően törzsgyári feladat marad, a felfutó termelés és a technológia ott sem nélkülözheti a kellően felkészült műszaki szakembereket.

A .törzsgyári összes vezetőkön belül, a műszaki diplomával rendelkezők aránya, az utóbbi 5 év alatt 40 %~ról 55 ra nőtt. Ez utóbbi is a hármas követelmény konzekvens megvalósításából következik.

A végrehajtott vállalati szervezeti változások hogyan hatottak a műszaki értelmiség tevékenységére:

A közelmúltban három jelentősebb szervezeti változás lett végre' hajtva:

Gyártástechnológiai főmérnökség létrehozása 1976-ban, Gyártmányfejlesztési főmérnökség létrehozása 198C-ban, Két szerelő gyáregység összevonása 1980-ban.

A két főmérnökség létrehozásának célja a gyártmányfejlesztési és árzástechnológiai munkakörök szakmai és irányítási szézválaszfelelősségi körök elkülönítése; ezáltal a jobb szakmai munkamegosztás érvényesítése. Az átszervezések kb. érintettek, ebből mintegy 70-75 fő értelmiségi. A vidolgozót érintő átcsoportosítás ellenére, alapvető

tasa, u • irányítás és

j,00 dolgozót

ezonylag sok személyi problémák, kilépések nem voltak.

A centralizált telepítés a munkaidő és gyártóeszközök kihasználását megjavította, a munkafegyelemre is kedvezően hatott.

Lnyagi, erkölcsi megbecsülés, ösztönzés:

A műszaki értelmiség anyagi elismerése vállalatunknál is az orproblémákat tükrözi. A bérjellegű jövedelmek, a vállalat miatt, az iparági átlag alatt vannak, ugyanakkor érződik a fiatal kezdő diplomások és hasonló korú bére közötti ellentmondás a műszaki értelmiség roszagos sajátos helyzete nálunk is erősen fizikai dolgozók

vasúra.

műszaki értelmiség alapbérének és átlagkeresetének alakulását

J