Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1981-08-13
3 1. napirendi pont Szóbeli kiegészítés: Gumbinger elvtárs:- Egy 6 tagú bizottság próbált ismereteket gyűjteni, következtetéseket megfogalmazni e nagyon fontos témában, mely rendkívül nehezen ment. Kiindulási pont: - a GB által elfogadott vázlat volt, - a jelentés két alappillérre támaszkodott: - a vállalatok gazdasági vezetése által összeállított és a pártszervezetek részéről megvitatott beszámolók, - a csoportos beszélgetéseken elhangzott észrevételek. Az így összeállított anyagot a GB alaposan megvitatta és javasolta az ott elhangzottak beépítését, melyet elvégeztünk a VB elé terjesztett jelentésben.- A jelentés szerény eredményekről, kezdeti sikerekről, és viszonylag sok gondról számolhat be. Ha a vállalatok fejlődését nem önmagukhoz, hanem a nemzetközi mércéhez hasonlítjuk, persze nem lebecsülve a végzett munkát. A szerény eredmények bizonyítéka, hogy a vállalatok által stratégiai termékcsoportbe sorolt termékek jövedelmezősége igen alacsony, pl: a négy vállalat esetében a számok alakulása: 1,4%-tól 20%-ig terjed. A helyzetet nehezíti, hogy a követő fejlesztések is igen tőkeigényesek. A csoportos beszélgetések során egyik visszaköszönő téma volt az anyagi erőforrások beszűkülése: pl: HF" alap - hitel, valamint a "hogyan tovább" kérdése. A vállalatok úgy foglaltak állást, hogy az előrelépés fővonala nem lehet más, mint a vállalati belső tartalékok további jobb felismerése, feltárása és hasznosítása.- A termékszerkezet fejlesztésével szembeni alapkövetelmény a nemzetközi, versenyképesség javítása, mely egy állandó feladatnak kell lenni. Éppen ezért a bizottság véleménye, hogy a vállalati vezetés számára nagy segítések adhat a tartósan megfelelő fejlesztési célok kiválasztásában az OMFB által kidolgozott műszaki- gazdasági kritériumrendszer, melyet sajnos csak nagyon kevés gazdasági vezető ismer. Pedig ez a rendszer: módszert, szemléleti megközelítést és egységes megítélési alapot ad, de csak akkor, ha ezt alkalmazzák és évente felül vizsgálják és minden gazdasági vezető ismeri. Mivel ez a munka valóban egy újfajta gondolkodásmódot igényel jó lenne, ha a pártszervezetek e kritériumok alapján számoltatná be a gazdasági vezetést e tevékenységről. Mivel ezzel is erősíteni lehetne azt a vonalat, hogy a termékszerkezet korszerűsítése nem öncél, hanem eszköz a versenyképesség javításában.
