Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1980-10-23
XIV/Titk/28. /aJ< Készült: 25 pld-ban A tanácstagok és a szakigazgatási szervek kapcsolata és továbbfejlesztésének feladatai A Magyar Szocialista Munkáspárt utóbbi kongresszusai és a Tanácstörvény követelményként szabta meg a tanácsi munlcával szemben a népképviseleti - önkormányzati és államigazgatási tevékenység továbbfejlesztését. Ezt az 1980. február 16-i kerületi pártértekezlet is megei’ősitette. A tanácstagok és a szakigazgatási szervek kapcsolatának értékelésénél és a további feladatok meghatározásánál a fenti követelmények még jobb megvalósitása érdekében a kerületi pártértekezlet megáilapitásait vettük alapul. Pártunk XII. Kongresszusa és a mi pártértekezletünk időpontja gyakorlatilag egybe esett az 1973-ban megválasztott tanácsunk mandátumának megszűnésével, illetőleg az új testületek megválasztásával. Ez az időbeli egybeesés lehetőséget ad arra, hogy a Tanács és apparátusa együttműködésének értékelésénél és a továbbfejlesztési feladatok meghatározásánál az 1980. febr. 16-i kerületi pártértekezlet megállapításaiból induljunk ki. A tanácstagok jogait és kötelességeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a jogok és kötelességek egy része a tanácstagot, mint lakókörzete választott képviselőjét, más része pedig, mint testületi tagot illeti meg, illetőleg terheli. A Tanács, mint testület, alapvető tevékenységét ülésein fejti ki. Itt hozza a Tanács a szakigazgatási szervek tevékenységét megszabó határozatait. A tanácstagnak, mint lakókörzete választott képviselőjének elsőrendű és alapvető feladata a lakóterület, a lakosság képviselete. Ugyanakkor nem merül ki a tanácstag feladata választói képviseletében, mert a kerület lakossága igényeinek kielégítése tanácstagi választókerületi szinten elképzelhetetlen. Vannak bizonyos feladatok, amelyeket csak
