Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1980-10-23
rését csökkenésüket és a korábbinál szerényebb teljesítménynövekedésüket is kiemelkedően jutalmaztuk. Problémát jelentett, hogy a munka előrehaladása a régi módon többé nem ellenőrizhető, valamint, hogy többszörösére növekedett az adatrögzítő felelőssége a minőség biztosítására. A belső ügyviteli munka szervezése és gépesítése A vállalat arra törekedett, hogy belső ügyvitelében a számítástechnikát a mindenkori technikai felszereltségének és az ügyfeleknél végzett szervező munka színvonalának megfelelően alkalmazza. Az ügyfelek kiszolgálásának elsődlegessége arra vezetett, hogy a saját "belső” rendszerek továbbfejlesztése gyakran háttér be szorult. Ennek kedvezőtlen hatását felismerve mint'egy három évvel ezelőtt körvonalazódtak a referencia rendszerek kialakításának követelményei, vagyis az a törekvés, hogy korszerű belső megoldásokkal támasszuk alá külső szervezéseinket. Ez megköveteli a belső rendszerek újraszervezését és körének kibővítését egyaránt. A gépi berendezésekkel kapcsolatos üzemgazdasági elszámolásokat 1959. óta dolgozzuk fel /u.n. belső anyag/, amelyet többször korszerüsitettünk. Az újabb berendezések és eljárások elterjedése és a szolgáltatások bővülése, valamint az erőforrások szerinti kapacitástervezés és elszámolás napirendre tűzte a rendszer tovább fejlesztését. A különböző analitikus nyilvántartások, valamint az anyagforgalom gépi rendszere ugyancsak évek óta van használatban. 1979-ben kezdtük meg az ujraszervezés munkálatait azzal a céllal, hogy az adat feldolgozás kiegészüljön a készletgazdálkodás , valamint a főkönyvi elszámolások követelményeivel is . A gépi munkaügyi- és bérügyvitelt Budapesten 1980-ban bevezettük. A SZK-nál a bevezetés folyamatban van, miután a korábban mutatkozott ellenállás /arra hivatkozva, hogy 180-250 főnél a gépesités nem gazdaságos/ a budapesti példa alapján megszűnt, és ebben kulcs szerepet játszott az, hogy a bérelszámolási csoport is felismerte ennek szükségességét és vállalta az előkészitéssel járó többletmunkát. Rontotta a rendszer hatását, hogy a dolgozóknak kiadott bérelszámolási jegyzék nehezen volt érthető. Később ezt megnyugtatóan megváltoztat tűk.- A számítástechnikai erőforrások jobb kihasználása szükségessé tette, hogy az árbevételen nyugvó tervezésről áttérjünk a kapacitásra alapozó ttra. Ennek a számit ás technikában -különösen az ESZR gépeknél számottevő tapasztalatai nem voltak. 1978-ban megkezdtük a gépi kapacitáselszámolás bevezetését, majd a tapasztalatok leszűrése és a hibák kiküszöbölése után a különböző gépi erőforrások árnyékárainak kialakítását. Az említett centralizációs jellegű szervezések mellett arra törekszünk, hogy a mindenkori lehetőségeken belül decentralizál j unk számviteli és pénzügyi feladatokat. E téren szó-
