Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1980-06-05
- 3 -E programban vállalat célkitűzéseinket teljesítettük. Problémákat okozott időnként a. felvételi, lehetőségek korlátozása, és az a korábbi minisztériumi irányelv, amely a kísérleti termelés jelentős csökkentését tűzte ki célul. Végső következtetésként azonban megállapítható, hogy a létszámgazdálkodásra vonatkozó minisztériumi irányelvek és utasítások nem hatottak negatívan az Intézet fejlődésére. Épület- és műszerfejlesztési lehetőségeink is csekélyek voltak, és a. létszám esetleges felduzzasztása csak akadályozta volna a szakmai struktúra átalakításával kapcsolatos gondjainkat. Egy 1976-ban kiadott miniszteri körlevél előírta, hogy a kutató intézetek csak a miniszter külön engedélyével vehetnek fel pályakezdő szakembereket. Az elkövetkező időszakban remélhetőleg ez a kötöttség enyhül, mivel az illetékes minisztériumi szervek Ígéretet tettek az ilyen irányú igényeink pozitív elbírálására. 2. A hatékonyság és a. termelékenység növelésének lehetőségei 2.1 Hatékonyság a/ Osztályaink és az Intézet egészének hatékonyságát nem csak a. nyereséggel mérjük. Ennél fontosabbnak tartjuk azt a viszonyszámot, amely megmutatja, hogy a. kutatásra és fejlesztésre fordított összegek mekkora termelési érték ill. nyereség-növekedést eredményeznek a vállalatoknál, milyen mennyiségű nyugati import-anyagot sikerül kiváltani. A tervidőszak folyamán kísérletet tettünk a hatékonyság ilyen természetű számszerűsítésére, azonban a vállalatoktól csak hiányosan érkeztek be az adatok. Néhány téma alapján végzett becslésünk szerint az Intézet egységnyi ráfordítása átlagosan az iparban tízszeres termelési érték-növekedést eredményezett. Ez azonban a tényleges aránynál feltehetően kedvezőbb szám, mivel a fejlesztési öszszegek nem tartalmazzák a vállalatnál még az iparszerü gyártást megelőző ráfordításokat. Igaz azonban az is, hogy a becslések nem terjedtek ki az alkalmazás-technikai eredmények bevezetéséből származó hatékonyság mérésére, mivel ez nehezen számszerűsíthető /műanyagok alkalmazása.a. mezőgazdaságban, az árvízvédelemben, stb./. b/ A tervidőszakban a hatékonyság növelésének két fő útját jelöltük meg. Az első út: olyan témastruktura kialakítása, amely az iparfe j 1 eszt'és’ "ás" a" "1műanyag-alkalmazás súlyponti feladataira. koncentrál. /Fejleszteni az u.n. nagyvolumenü műanyagok - a PVC, polietilén, polisztirol, polipropilén - korszerű alkalmazását; megteremteni az egyes nyugati importból beszerzett alapanyagok kiváltásához a műszaki fe11éte1eket./A más ik út; fokozatosan megteremteni annak tárgyi és tapasztalati feTteteleit, hogy bizonyos technológiákat és eljárásokat az iparvállalatoknak kulcsrakészen, esetenként a vevő megjelölésével