Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1979-01-18
- 6 -A párttagok munkakör szerinti megoszlása: férfi nő Magasabb vezető 2fő 2 — Áruosztályokon vezető 9fő 6 3 Üzletkötő 10fő 5 5 Bonyolító 2fő -2 Adminisztratív vezető 8fő 5 3 ” ügyintéző 21fő 2 19 Bolthálózatban vezető 5fő 4 1 Bolthálózatban dolgozó 2fő 1 1 Üzemeltetésben dolgozó 2fő 2-Gépkocsivezető 1fő 1-Nyugdijas 2fő 2-Fegyelmi, illetve át jelentés alatt 2fő 2-A vállalat létszámához képest a párttagok száma mintegy lo ez lényegesen alatta marad a külkereskedelmi átlagnak. A párt vezető szerepe a vállalat munkájában következetesen érvényesül, a pártcsoportok hatékony munkája azonban egyes területeken, igy különösen a külföldiekkel közvetlen kapcsolatot tartó részlegekben a viszonylag alacsony létszám és a kedvezőtlen összetétel miatt nem teljesen bontakoztatható ki. Az V. kerületben évekig nem volt lehetőségünk tagfelvételre, a XIV. kerületben 1978-ban 2 uj tagot vettünk fel, és 1979-re a pártcsoportok és a KISZ bevonásával beszámoló taggyűlésünkig pártépitési tervünket újra felülvizsgáljuk, és javaslatainkat ennek megfelelően tesszük meg. A vezetőség munkáját általában a munkatervnek megfelelően rendszeresen végzi, tervszerint 2 hetenként, de általában ennél gyakrabban tartja üléseit. A pártszervezet képviselője rendszeresen résztvesz a vállalat vezető testületéinek /ügyvezetőség, kádertanács/ munkájában. A hatásköri káderkérdésekben, de általában a vállalat gazdasági munkáját érintő határozatok meghozatalában testületi döntéseket hozunk, rendszerint a vezetőség, ritkábban a taggyűlés szintjén. Taggyűlést évente általában hatszor tartunk, szabad pártnapot pedig 1-2 alkalommal. A pártoktatás pártszervezetünkön belül 5 szemináriumban folyik. A vállalat vezetésével megfelelő elvtársi kapcsolatunk alakult ki, amivel teljes összhangban vannak az esetenként kialakuló viták. A gazdasági munkát segitő tevékenységünk kapcsán támogattuk a vállalat vezetését a külkereskedelmi munka színvonalát javitó, újszerű intézkedések meghozatalában és végrehajtásában, mint például a felesleges külföldi közvetitők kikapcsolása a külkereskedelmi folyamatokból, a külföldi cégek versenyeztetése, az ármunka színvonalának javítása, az utazási keretek ésszerűbb felhasználása. Ezen intézkedések foganatositását komoly politikai előkészítés előzte meg, amire szükség is volt, mert azok sokszor a vállalati dolgozók egyes köreiben nem nem értéssel találkoztak. 4
