Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1979-07-05

b./ Előadás

Többféle felfogással és gyakorlattal találkozunk. Pusztán a módszertan oldaláról megközelítve is különböző igényű, indítékú előadásoknak lehetünk tanúi a tagozaton. Ilyenek:- szinte

a teljességre törekvő, a lényeget teljesen kimeritő, komplex előadások,- a

lényeget kiemelő, a részleteket tudatosan mellőző,- a

lényeget kiemelő, de főként az alkalmazásra hangsúlyt helyező,- vázlatos

áttekintést, főbb összefüggést kultiválóak,- főként

a klasszikusokat magyarázó, a történetiséget előtérbe helyező, a jegyzetre csak utaló jellegűek.

/Ez a kategorizálás inkább praxis, mint a klasszikus pedagógia elvei alapján Íródott/.

Legfőbb tapasztalat, hogy az előadásokon a szemléletességre, a meggyőzésre törekvés általában érződik, módszertanilag viszont eléggé egysikuak, bátortalanok és ami a legfőbb - az ML Esti Egyetemi szinten - a hallgatókat passzivitásra, csak receptív befogadásra kényszerítik.

A nagyterem hiányos szemléltető eszközei, a világítás és a rossz akusztika kirívóbbá teszik a módszertani eszközök hiányát. Az előadók gyakran keveslik az óraszámot a témához, ezért is sajnálják az időt filmvetitésre, az írásvetítők ábráinak és szövegeinek értelmezésére, a diaképekre, stb. A hallgatói passzivitástól félve, az aktivitást kiváltó módszereket nem is keresvea konzultációra szóló felhívások leggyakrabban formálisak, csak néhány esetben találkozni ellenkező példával.