Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1979-03-01
A. szocialista, brigácimozgalom legnagyobb eredménye a Geofizikai Intézetten a tudományos eredmények gyorsabb gyakorlói ti megvalósításában és az ehhez fűződő öntevékeny munkaszervezésben mutatkozik, valamint a társadalmi, politikai hatások/ teendők fokozott "begyürüztetésében" a résztvevők mindennapi munkájában. A kutatóintézeti sajátosságok a brigádok komplex munkájában, a tudományos kutatók részvételével), a célkitűzések megfogalmazásában és a továbbképzés igényességéten jelentkeznek. Visszatérő veszély a brigádmozgalomban a számszerűen megadható produktív célok előnyben részesítése, a nehezebben megfogalmazható - esetenként negativ kimenetelű - elsődleges kutatási vállalásokkal szemben. A brigádtanácskozások jól betöltik szerepüket; szakmai, gazdasági vonatkozásokon kívül aktiv szociális, kulturális kezdeményezések is születnek. • Az ifjúsági parlamentek az intézeti szocialista demokrácia legjobban működő fórumai közé tartoznak. A fiatalok őszinte véleménynyilvánítása, nagy aktivitásuk, a felvetett problémák lerendezését szolgáló intézkedési tervek 9o %-os végrehajtása az évek során oda vezettek, hogy a parlamentet a fiatalság legfontosabb problémáival foglalkozó komoly fórumként tartják nyilván intézetszerte. Jó ötlet volt a határozatok, intézkedési tervek megjelentetése, és propagálása az "Intézeti Híradóban".Az ifjúsági számítástechnikai védnökség is megfelelt a várakozásnak. Mindez alapvető egy olyan intézetten, álról a dolgozók 1/3-a fiatal. A parlamentek sikere a KISZ vezetés jó munkáját dicséri. Az Intézeti munkahelyi demokrácia képviseleti elven működő fórumai . A Szakszervezeti bizalmi tanácskozások rendje, résztvevők köre,-a SZOT 1976 évi határozata szerintr kialakult. Bizonyos vonatkozásban átveszik az időközi szakszervezeti taggyűlések feladatkörét is. A bizalmi tanácskozások hozzászólásain inkább az egyéni, ill'. csoport problémák dominálnak, gyenge a csatlakozás az ettől eltérő napirendi pontokhoz. A döntéselőkészitésben való részvétel - az cx.ldigi gyakorlat szerint - inkább a szakszervezeti osztálybizottságok ülésein alakult ki, a bizalmi tanácskozásokon kevésbé. Ez egyúttal arra is rávilágít, hogy nincs pontosan kidolgozva a bizalmi tanácskozás elé utalandó véleményezési, döntési kérdések évi forgatókönyve. Az igazgató részvételének is inkább tájékoz tató-átbeszélő jellege van. Itt szükséges visszatérni a bevezetőben érintett tudományos "közérthetőségi" problémára. A bizalmi hálózat szakmai összetétele kedvezőtlen /sok az adminisztrátor/ csupán 7% a párttag. Maga az SZB is bizonytalan abbéin, milyen szintű kérdéséi, milyen megfogalmazásban vihetők a jelenlegi bizalmi tanácskozás elé úgy, hogy hatékony, értő munkát végezhessenek. Pl. keresik az intézeti kutatási alapkoncepciók, főirányok megvitatási formáját a bizalmi tanácskozásokon. A vonatkozó párt és szakszervezeti útmutatások végrehajtásában egyetértés van, de el szeretnék kerülni a formális teljesítést és inkább fokozatos, de lényegi előrehaladást tartják célszerűnek, hogy a bizalmitanácskozás betölthesse az intézeti munkahelyi demokráciában neki szánt szerepet. • A szakszervezeti osztálybizottságok munkájában elsősorban a szakmai, ösztönzési jellegű kérdések dominálnak. A jobb osztálybizottságokban élénk a vitaszellem és határozott állásfoglalások is születnek szükebb területűit kutatási programjával kapcsolatban. • szocialista brigádvezetők intézeti tanácskozásának aktivitása egyenetlen, még nem zárkózott föl a szocialista brigádmozgalanban elért színvonalhoz. Sikeres tanácskozások váltakoztak a gyengébbekkel. Úgy látszik hiba volt, hogy a brigádvezetői tanácskozásokat kezdetben kissé zárt szakszervezeti belső fórumként működtettek, holott a brigádvezetők a gazdasági-szakmai problémák átbeszélését is igénylik. Legutóbb már az intézetvezetés részvételével folytak, aktiv tanácskozások.
