Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1978-11-23
7 belföldi piac ellátása: a BFK a felsőruházati termékek hazai fogyasztásainak mintegy 25 %-át képes produkálni. A jövát illetően növelniük kell az olssó, , jó minőségű árukkal a. hazai piaci igények kielégítésében való részt vételt. Ugyanakkor számítaniuk kell az import beszűkülése miatt, előre nem látott hiánycikkek megjelenését hozza maga után és azt, hogy hatással lesz a fogyasztói árszínvonalra. Hosszú és nehézkes kérdést sikerült rendezni a bébi ruhákkal. A BFK és a Belker. megállapodása értelmében, értékes árat fizet a vállalatnak, igy ugyanolyan nyereség képződik, mint a többi terméken. Feladataik: A belfddi igények kielégítése, olyan mértékben, áldozatvállalással, amelyet a kollektíva elbir. Az ésszerűség határán belül a gazdaságos és gazdaságtalan termékek arányát vállalni. Vállalati deviza mérleg: - jó piacpolitika a tőkés importu nyersanyag átváltalása szocialista relációból.- Jó dolo^, hogy erősitik a Szovjentunióval a méteráru eladását es ezt su^y oldja meg, hogy a leggazdaságosabban gyártható termekből növeli az eladási mennyiséget. Feladataik: a szaldó helyzet javitása, a tőkés export fokozása, az import szakadatlan csökkentése. Ehhez azonban fokozatosan és jobban fel kell tárni a piaci lehetőségeket, azokat, amelyek az általuk gyártott termék tipusok eladása szóba jöhet. Ezt annak figyelembe vételével kell tenni, hogy divatcikk követők vagyunk. Devizamérleggel kapcsolatban: foglalkozik az anyag a libiai piaccal - mivel nem fizetnek, nem szállit a gyár - nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás, és a Hungarotexszel való hibás együttműködésre utal. A megoldás az, hogy a külkertechnikában kidolgozott bankgaranciák vannak, mely nélkül ma kereskedni indokolatlan kockázatot jelent,valószínű itt is ez a hdyzet volt, amit a külker nem vett figyelembe. Gazdaságossággal kapcsolatban: ^alapvető probléma, hogy a dotációk - szubvenciók - elvárások szövevényében a vállalat nem érzékelheti, hogy mi a gazdaságos, gazdaságtalan terméke, /nem vállalati, hanem népgazdasági szinten gazdaságosságra gondolok/. Remélhetőleg fordulópontot fognak jelenti azok a központi intézkedések, amelyek e téren rendet kivának tenni - 198o - 81-ig /alapanyagok ára/. Megvizsgáltuk, hogyan alakulna - nagyvonalakban - a vállalat gazdaságossági^helyzete, ha a szubvenciókat nem kapná, viszont a világpiaci árszánthez igazítanák az alapanyag árakat. A vállalat 75o mFt. költ anyagra ez évben. Ha világpiaci szinten kapná az alapanyagot akkor csak 53o M TS-ba kerülne az anyag. A szubvenció 8o MF't-ot tesz ki ez évben. Biztos vagyok abban, hogy a vállalati termékek ilyen értelemben versenyképesebb termékek lennének úgy a hazai, mint a külföldi piacokon. Itt azonban meg kell azt is említeni, hogy helytelen lenne ha a gazdaságosság kérdésében a vállalat egyéb intézkedéseket nem tenne a jövő-4