Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1978-07-20
Alapvető kötelességünk tehát feltárni és megragadni azokat a lehetőségeket, amelyekben további tartalékok rejlenek, igy a termelési agitáció lehetőségeit is. Elsősorban azért, mert fő célja a tudat szocialista^átalakítása, a helyes, már meglévő tudati tényezők erősítése, az ellentmondások feloldása, amelyknek megvalósítása és kihasználása közvetlenül termelést segítő erővé válik. Ennek a témának állandó aktualitása mellett helyes észrevenni, hogy az utóbbi években a termelési agitációs munkát segítő és nehezítő körülmények egyaránt erőteljesebben jelentkeztek. Segítette ezt a munkát, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, határozott elvárást teremtett a jobb, hatékonyabb munka iránt, kifejezésre juttatva azt,hogy az eredmények elsősorban a termelő, gazdálkodó egységektől függnek. Ugyanakkor nehézséget okoztak azok a jelenségek, amelyek alapvető társadalmi, politikai, gazdasági és életszinvonal-politikai célkitűzéseink megvalósulását hátráltatják. A tapasztalatok esetenként nem támasztják alá, hogy a munkások, a dolgozók saját helyzetükön, életszínvonalukon, a munkahelyükön végzett jobb és odaadóbb munkával közvetlenül javítani tudnak. A gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a termelési agitáció hatékonyságának fontos tétele a munkahelyi légkör javulása és a szocialista munkaerkölcs erősödése. Viszont az erősödést akadályozó tényezők is erőteljesebbé váltak, a fejlődés ellen hatottak, mint pl.: a munkaerővándorlás , a munkafegyelem lazaságai, a túlórázások egészségtelen arányai, az új dolgozók részére megállapított magas bérek, a munkaszervezés hibái. Az egyértelműen elitélendő és visszaszorítandó ügyeskedés mellett, a becsületes dolgozók körében is hat az .anyagiasszemlélet, amit a munkahelyen kivül végzett munka iránti fokozott igény is elősegit. Figyelmet érdemlő jelenség a munkások tanulás és továbbtanulás iránti igényének, a tanulást vállalók számának, a vártnál kisebb arányú fejlődése is. A 8 általánost el nem végzettek száma stagnál, tehát újratermelődnek. Megállapíthatjuk,hogy több helyen a gazdasági vezetés- jelenleg -nem támaszkodik eléggé a dolgozók kezdeményezőkészségére, öntudatára, erkölcsi erejére. Találkoztunk olyan vezetői szemlélettel is, amely a feladatok megoldását csak vezetői utasítással és anyagi ösztönzéssel kívánja megoldani - figyelmen kivül hagyva az emberek, a munkások, munkásközösségekhez való viszonyát és általában az erkölcsi tényezőket. A legjobban dolgozó munkások, műszakiak és alkalmazottak elvárásai között pedig első helyen szerepel a közösségbe való beilleszkedés és az erkölcsi elismerés igénye.
