Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1978-04-13
/-v a tanulók aránya jelentősen nem változott iatulok előzőleg Kilián-kört végeztek, . Ennek során megismerkedtek a mozgalom Általános gond, hogy dóját,. A patrofiálól: s vezetőségi, tagol: közül lperül más személy nincs, gyakran leivé leire som l’n.gf elvé teli mwitánk tervszerűségé nőtt, azonban to.n>::g. .Imi év adott szakaszaiban elenyésző a felvóte- Gyükrt u tapasztalt probléma, hegy a munkahelyre ér:xő új belépőre korlátozódik a KISZ-taggá nevelés. olentős gondot okoz, hogy néhány üzemben alacsony a szervezettig /BEK, PITE/, vagy a fiatalok számát tekintve alacsony a ■isikul munkásoké. Általában egy-két hely kivételével /Danuvia, o Le i'oi;gyár/ a szervezettség nem éri el az 50 %-ot. találkozunk a Szervezeti Szabályzattól idegen követolmófegu l.mazúsaval is. /Kállai/ Az elkövetkező időben tömegvevezeti jellegűek erősítését - a tagfelvételi követelmények iigorú megtartásával - kell fokozni. dolgozói: és felvett fd nálták ókét. 4UÍX11UJ.1. UV/XCUX a z alupszerve zet munkaj óval. si mozgalom nem tölti be funkcióját. . amúgy is elfoglalt titkárok é~ ------Ha pedig erre alkalmas 'kertié sor vagy patro.1 történetével, a patronálátöbbscge az ki. .bbmi is iné .dorpolitikul miuikankat a K1> 1974 szeptemberi ”A kádermunka továbbfe j 1 e s z té sérői” h0 zo 11 hí.1 t ár o zu ta szel 1 emében vóge z tűk. év elején elkészített és a három évre szóló káderutánpótlás! a megkezdődő stabilitási folyamatot tovább /78-ban választott titkárok 69 %-a, vezetőségi szt • , z JoZ ( i; e rv va 1 ó s z inül e fogja er ős i t e ni. tagok 54 %-a./ A vezetői hármas ■’.zt a sajátosságot, hogy a vezetők egy részének világnézete még kialakulóban van, hogy a vezetői gyakorlatot dirokt módon sajátítják el, esetleg rövid idő alatt vezetettből vezetővé kell válniuk. s.lácxlíIu a írontalis áttörés a nők es a fizikai munkások /C1 .,e cesoo való bevonásánál. A nők esotoben a fo indok egyrészt a ' ^csontosodott és elavult szemlélet /nő jó vezető nem lehet/, ■óként, hogy a nőkre mindig aránytalanul nagyobb elvárások, felrontok vámul: u családi életben, "a második műszakban”. A munkás fiatalok bevonását nehezíti a gyakran velük szemben 1 vénülő türelmetlen magatartás. Egy részük megijed a feladatoktól , vagy nehézcéget jelent számára a munkaidőben végzendő sgalmi munka. Ennek ellenére 1978-ban a 130 munkás szervezetnél munkás tltkár-t vá sztot' vk> melyet kielégítőnek ítélünk .meg, köve telmónyek elemzésekor figyelembe kell vonni ének ' dirokt módon s. de rn.