Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1976-02-20

2 Kerületünk lakóinak társadalmunkhoz való jó viszonyát, a párt politikájának támogatását a tanácstagi és ország<gyülési kép­viselői választások sikerei bizonyítják. Ugyan ez elmondható a népfront jellegű, de nemosak a mozgalom által szervezett kampá­nyokról, mint például a Főváros Centenáriumára és Felszabadulásunk 30 éves évfordulójára indított akciókról, amelyek elősegítették az emberek résztvételét a politika alakításában és megvalósításában. Ezekben az -akciókban nagyfokú .aktivitás és társadalmi összefogás mutatkozott meg, azokban'egymástól s-okmindenben különböző'.emberek vettek részt munkahelyeken és lakóhelyeken egyaránt. A célok érde­kében kerületünk politikai, állami és társadalmi szervezetei és mozgalmai szervezetten együttműködtek. Ugyan-akkor még mindig nagyszámú a lakosság körében az a réteg, amely a lakóhely, a kerület iránt közömbösséget mutat. Tapasztaltuk, hogy, politikai érdeklődést, oselekvést és társadalmi összefogást kiváltani a lakosságból leginkább Tárospolitikai témák­kal lehet. A nyilt várospolitika szorgalmazásáva.T és Viteleivel vált ismertebbé kerületünkben is mozgalmunk. 1973-ban együttműködési megállapodást kötöttünk a kerületi tanáccsal, amelyet évenként konkrét feladatokkal kiegészítünk. Ezek alapján az éves terolc ki­alakítása, ismertté tétele érdekében a tanáccsal közösen számos lakossági vitát rendezőink. Felhasználtuk ezeket az alkalmakat arra is, hogy a terv megvalósítása érdekében mozgósítsuk kerületünk lakosságát. Az előzetes tervvitáknak nehezíti a szélesebb kibonta­kozását, hogy amíg a tanács anyagi fedezetet nem tud biztosan ad­dig nem lehet ismertetni a tervet. A közösön rondezett viták jelen­tősége tapasztalataink szerint abban van, hogy a népfront a lakos­sági igények oldaláról, a tanács pedig a lehetőségek oldaláról közelíti meg a gyakorlati várospolitikát, csak e kettő helyes öt­vözetéből születhet reális terv, Ugyan-akkor a lakosság élhet állam­polgári jogaival és részt vehet a megvitatott feladatok végrehajtá­sában lakóhelyen. . . ' A várospolitika területén eredmények születtek a szépitési, a fásí­tási akciókban, környezetvédelmi‘kérdések megoldásában is. Kerületünkben a dolgozok és a lakosság társadalmi munkában közel 4.000 facsemetét és több mint 10.000 cserjét ültettek el. A társa- A, dalmi munka végzésében- még sok tartalék erő rejlik, amelyet jobb munkaszervezéssel a következő években felszínre hozhatunk. A szocialista demokrácia fejlődését a lakóhelyi közélet fejleszté­sét segítették elő a különböző törvénytervezetekről, tanácsi ren­deletekről tartott viták..Ilyenek voltak a családjogi, a közművelő­dési, környezetvédelmi törvénytervezetekről, valamint a lakóbizott­ságokról és a házirendről szóló tanácsi rendelet-tervezetekről tar­tott viták. Az•elhangzott módosító javaslatok egyrésze bekerült a jogszabályokba. ’ 1973-ban újjáválasztottuk a lakóbizottságokst és ujj testületet hoztunk létre a kerületi Lakóbizo ttsági Vezetőséget. A lakóbizott­sági választások során nem volt könnyű nagy számban olyan embereket találni,, akik lakóhelyük e nehéz közéleti funkcióját vállalták. Sajnos azóta többen lemondtak azzal az indokkal, hogy a rendeletben foglaltakat nem tudják megvalósítani. A lakóbizottságok többsége elsősorban az érdekvédelemben látja feladatát és kevésbé a politikai munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents