Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1975-06-27

A készlet kedvezőtlen növekedését a vállalatok a rendelési bizonytalanságokkal, anyagellátási nehézségekkelt a külkereskedelmi kontingensek késői megállapításával, szállítási diszpozíciók hiányával magyarázzák.Van arra is példa, hogy központi rendelkezések /pl« félkész termékek rendelési súlyhatárának emelése/ eredményeznek készletnövekedést ,

Meg kell állapítani, hogy a valóban fennálló nehézségek ellenére a készletcsökkentés nem szerepel kellő súllyal a vállalatok terveiben és ezzel a pártszervezetek sem foglalkoznak fontosságuknak megfelelően. Erre utal, hogy a tervek felülvizsgálata után sem sikerült lényeges csökkenést elérni /az eredeti 1975, évi lo6,8 százalékos növekedés csak lo6,6 %-ra mérséklődött/,

A tőkés import felhasználása 14,4 %-al növekszik, vagyis a termelés tőkés import tartalma némileg csökken, de abszolút mértékben a tőkés import a vizsgált vállalatoknál összesen 9o millió Ft-tal növekszik. A tőkés export növekedése igen jelentős, több mint 56 %-os, abszolút számban 177 millió Ft-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy a termelés 5,9 %-a került tőkés exportra a korábbi 4,3 %-al szemben.

Vállalatonként vizsgálva a tőkés deviza egyenleget, szembetűnő, hogy amig a FÜTŐBER deviza igénybevétele nélkül képes jelentős exportra, a REANAL az import csökkenés mellett növeli exportját, addig az Aluminiumárugyárban az importnövekedés meghaladja az exportnövekedést, a BFK-nál pedig 15 %-os importnövekedés 19 %-os exportcsökkenés mellett következik be. /Jellemző, hogy a BFK 276,7 milliós tőkés importja mellett csak 13,9 milliót exportál./

Kedvezőtlen az import-export arány a Telefongyárnál is /198 millió import, 61 millió export/, de itt a tervezett exportnövekedés 427 %, az importnövekedés pedig csak 157 %, vagyis a változás jó irányú és ütemü.