Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1974-03-08
Több ne. gyuz étiünkben kihelyezett általános, illetve középiskolai osztályokat szerveztek. Pl. Telefongyár, Danuvia,ÉPFA.Bp.-i Finomkötött stb. A vállalatok a nők szakmai továbbképzése érdekében helyileg szerveztek "szakmásitó” tanfolyamokat .Pl. Világítástechnikában több félét, ÉPFA.Minőségi Cipő stb. A határozat megjelenése óta a pórt és'tömegszervezeti oktatási formákon L-lul is javult a nők aránya. 1971-ben 55; 5 % 1075-ban 56.5 % A nők párttá :á nevelése területén a határozat megjelenése óta, munkánk hatásfoka nem nőtt, Kerületünk párttagságán belül a nők száma apszolut értelemben som nőtt és nem javult az arány sem. Pl. 197o-ben az ossz felvettek közül a nők aránya 59 %-volt, 1975-ban ez a szám 28.5 %-ra csökkent. Ennek legfőbb oka még ma is az, hogy- a párttagsággal járó követelményeket - a nők kettős leterheltsége ellenére - ugyanolyan fokon határozzák meg, mint a férfiaknál. A pártépités területén pártszervezeteink folyamatos tevékenységét a jövőben arra kell ösztönözni, hogy a fiatal munkásnők száma növekedjék elsősorban, A nők gazdasági és szociális helyzete. A nők helyzetének1javitásóban alapvető" az anyagi és erkölcsi megbecsülés alakulása. A határozat alapján a vállalatok tudatosabban érvényesítik az:’egyenlő munkáért,egyenlő bér elvét." A központi bérintézkedés során a vállalatok legtöbbjénél igyekeztek a rendelkezésre álló összegeket úgy felhasználni, hogy a fizetés szempontjából indokolatlanul hátrányos helyzetben lévő nődolgozók bérét az átlagosnál nagyobb mértékben emelték. Pl. Főv.Sütőipari Vállalatnál a kötelező bérfejlesztésen kívül a nődolgozók javára 5.6 %-ot, Danuviában 2.8 %-ot adtak. Megállapítható, hogy a márciusi bérrendezéssel a ‘ meglévő aránytalanságokat számos vállalatnál sikerült csökkenteni. Ugyanakkor számos kategóriában a nőknek adott differenciált százalékú béren elés mellett is a különbségek tovább növekedtek Ft. összegben. Pl. Telefongyárban,Vegytervben. A vállalati.1.: kimutatott bérhatárait vizsgálva kiderült, hogy lényegesen te eb férfi helyezkedik el magasabb fizetési kategóriában, mint nő. Ezt a különbséget részben indokolja a férfiak átlagosan, magasabb szakképzettségi szintje, nagyobb szakmai gyakorlata. A különbség kisebb hányada a férfiakkal azonos munkakörben dolgozó, azonos teljesítményt nyújtó nőkkel szembeni megkülönböztetés és objektív okokkal nem magyarázható. A nők hátránya sok munkahelyen még akkor is fennáll, ha az össze - hasonlítás alapjául a besorolást, a munkakört és az eltöltött !-• dőt vesszük figyelembe. A vállalatok politikai és gazdasági vezetői elismerik, hogy a nő?k a termelésben példamutató munkát végeznek. Többségük szocialista, brigádban dolgozik, részesei szocialista munkaversenynek, a munkahelyhez való ragaszkodásuk erősebb a férfiakénál. /• / •
