Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1972-09-22
lalati ügyrendet, ennek alárendelték a munköri leírást. A személyi felelősség ki domborítására szükség volt.- A párt és a kormány határozatra nagy súlyt fektettek, hogy a vezetők képesek legyenek a munkájuk ellátásara. Ennek érdekében végrehajtottak minőségi cseréket is a vállalatnál.- A hatáskörök deeentralizálásánál kialakították az oktatási főosztály, úgy Ítéli meg, hogy egy jól felkészült apparátust tudtak létrehozni, akik ezt a feladatot maradéktalanul végre tudják hajtani,- Elmondja, hogy vállalatuknál a hivatalosan külföldre kiküldött személyek közül senki nem disszidált. Turista útról disszidált 24 fő, ezek között nem volt vezető beosztású egy sem, 8 főből 6 fő szakmunkás volt, és 2 fő párttag, a többi betanított munkás. Azért tartja fontosnak ezeket, mert úgy érzi ez is a személyzeti munkához tartozik.- 221 főt kell minősíteniük szeptember 1-ig, ebből 27 fő" nem került minősítésre, a hiányosság oka:- fluktuáció, - problémás emberek,- nagy elfoglaltságra hivatkoznak a vezetők. Szerinte ez az arány nem mondható rossznak. A minősítések színvonala javuló .tendenciát mutat. A gazdasági vezetők a minősítésekbe demokratikus elemeket visznek bele. A minősítésekbe a KISz. Szakszervezet véleménye is minden esetben benne foglaltatik. A minősítések tükrözik a politikai, szakmai képzettségüket, a munka stílusukat és a munka- és üzemszervezésben végzett, vagy nem végzett tevékenységüket. Azelőtt a minősítések nem tartalmazták, hogy a káderektől a vállalat mit vár. Ez nagyon nagy előre haladást mutat náluk.- A közép káderekre külön beiskoláztatás! tervet dolgoztak ki. A terv azt is tartalmazza, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a többségében női munkaerők dolgoznak, ott nő kádereket fognak kinevezni. Kérdések a beterjesztett anyaghoz és a kiegészítéshez: Csapó elvtárs: A leváltandó káderekkel mi történik, volt-e erre már példa?
