Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1972-08-25

Éppen ezért az EAG-ban olyan határozat szüle­tett, ho y a nyereségrészesedés egy részét év közben adjuk ki ösztönzésre. A bérfejlesz­tés éves szinten kb. 4,5 % lesz. A jelentés készítőivel egyetértek Szávó elv­­tóBsal szemben. Minél messzebb kerülünk az állami szektortól, annál magasabbak a bérek. A szövetkezetek a nagyüzemi munkások rovására élnek jobban. A szövetkezetek munkaerőgondjai majdnem jelentéktelenek. Miért‘van ez? Ott tálán jobbak a munkakörülmények, jobb a szociális helyzet? Vagy többet törődnek az embe­rekkel? Nem! A dolgozók 99 %-a bérért megy el. Volt pártve­zetőségi tagunk elment maszeknak, A Szövet­kezeti Magyarország és nem állami szektor Ma­gyarország vagyunk. A szövetkezeteknek enyhébb az adózása. Vállalatunknál képződő alapok nagyon kevesek, ebből termelékenységet megfelelően emelni nem lehet. Az állami vállalatok relativ elnyomoródá­­sának vagyunk a tanúi. Világtendencia az alkalmazottak állománynöveke­dése. Nálunk az arány emeléet-as-ekes^ay-hegy-19-fe^ alkalmaztunk nem jó. Lehetne ezen változtatni. Az EAG-ban az alkalmazotti létszám emelést az okozta, hogy 19 főt alkalmaztunk a számitógépes rendszerre való áttérés során. Javitani kellene az összetételt. A termelésben mérnököket alkal­mazni nagyon nehéz. A kiszolgáló műszaki létszám hallatlanul rossz és gyenge. 1966-ban a polgári védelem területén 1 fő dol­gozott, ma 4-en vannak. Mérlegre tették a mérle­get. Megállapították, hogy az uj mérleg 46 délá­­val többet nyom. Ennek elkészítése embert kivan. Megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy 22 fő csak a külső vállalatoknak készít jelentést. Vállalatunknak 20 fős létszám hiánya van. Ez lé­nyegében nem számit. A Telefongyárban 150 fő a hiány. Az KAG-ban az alkatrészgyártásban három­szor annyi béremelést hajtottunk végre, mint a szereidében. Ezzél elértük, hogy szerszámkészítő hiányunk nincs, lakatosokban pedig 1 fő a több­let. A fluktuáció mértéke nálunk is elég nagy. Nem hiszem, hogy 1956-01.. , an karos intézke­dés történt volna, mint a létszámgazdálkodásban. E miatt igen nagy a kár. A másik munkahelyen több pénzt kap a dolgozó. Egyet értek azzal, hogy nem helyes a dolgozót agy gyárhoz odaláncolni, a munkaerő szabadon vándoroljon, de el kellene érnünk, hogy aki munkahelyet változtat 1 évig nagyobb jövedelmet ne kapjon.

Next

/
Thumbnails
Contents