Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1971-11-05
st.sz. 816 ** 2 *• /ami azt jelenti, hogy 1968-ban egy kutatóra 1,9» 1971-ben pedig már 2,5 segéerő jutott/ és a ráfordítás összegével, a kutatómunka hatékonyságának növekedését állapíthatjuk meg. E megá^lapitás részletesebb bizonyítása helyett csak megemlítjük, hogy a beruházási összegek időközben nem emelkedtek lényegesen, sőt helyenként csökkentek. A kutatóhelyek káderellátottságát a kutatói és segéderő- létszám növekedése mellett a minősítettek számának 41 %-al történt emelkedése jelzi. A fenti időszak alatt /nagyrészt az irányelvek alapján megjelent pénzügyi rendelkezések eredményeképpen/ a kutatói átlagjövedelem 12 %-al, az összes külföldi utak száma pedig 58 %-al nőtt. b./ A Tudománypolitikai Irányelvek hatása politikai téren. A Tudománypolitikai Irányelvek megjelenését a kutatóhelyeken és szélesebb körben egyaránt igen pozitívan értékelték. Jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a KB kiemelt jelentőségű határozatai sorában jelent meg. Az értékelések hangsúlyozzák a határozatok jelentőségét általában a tudományra és egyes tudományágakra vonatkozóan. Megjelenését alapos elemző és szintetizáló munka eredményének tartják. Az előkészítő munka széleskörű alapozottsága; szakszerűsége módszertani szempontból is figyelemre méltó. Egységes az értékelés - pártonkivüliek részéről is - a tudomány termelőerővé válása, a gyakorlati feladatokhoz történő közeledés szükségességében, a tudományos kutatás tervezhetősége és a kezdetben vitatott "tudományos kutatás szabadsága" kérdésekben, A dolgozók a határozatot általában a. párt kiemelt gondoskodásának tekintik, A Tudománypolitikai Irányelvek közvetlen hatása a következőkben nyilvánult meg:- napirendre kerültek, a napi politika részévé váltak a tudományt és a tudományos életet alapjaiban érintő legfontosabb kérdések,- a sokszor csak általánosságában megfogalmazott célok, feladatok konkrétabb keretben jelentek meg,- napvilágot látott egész sor olyan gazdasági, pénzügyi, munkaügyi stb. rendelet, melyek hiánya már a fejlődés gátját jelentette,- uj szempontok, uj összefüggések, uj megoldási lehetőségek kerültek előtérbe, amelyek számos "rejtett tartalékot", nem egy esetben ki nem használt lehetőségeket, egyéni es közösségi energiákat szabadítottak fel,- megélénkült a vitaszellem, erősen javult a népgazdasági és gazdaságossági szemlélet, valamint a dolgozók felelősségérzeté, / I
