Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1971-04-09
I- 4 St.sz:183 A fejlesztési alap csaknem minden váilnl-tnál emelkedett, úgy, hogy az összesítés szerint 77 %-os a növekedés. A,részesedési alapról ez már nem mondható el, különösen azért mert a Telefongyárban 197o évben a részesedési -l^p az 1968 évi 17,6 %-a volt. Ezenkívül még 1-2 vállalatnál is csökkent a részesedési alap. Az állami visszatérítés abszolút összegben növekedett, ami nem kedvezőtlen jelenség, ugyanis a magasabb tőkés export következménye ez, L legnagyobb mértékű emelkedés az E'G—bán és a Drnuviábnn volt. Fentiek után vizsgáljuk meg kerülőtünk jp-rvállalr tainak 197o« évi g~zd-sági munkáját. Termelés Népgazdaságunkon beiül a szocialista ipnr 197© évben 7 %~al termelt többet mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése ennél az átlagnál gyorsabban, 9 %~al emelkedett. /, kerületi gépipari vállalatok befejezett termelése 197°-ben 5,9 %-al volt több mint 1969-ben, Ez a szára tehát mind az ipari, mind a gépipari átlag ní-tt van. Azonban vállal-tönként vizsgálva a teljesítéseket arra ■’z eredményre jutunk, hogy a kerületi gépipari vállalatok legtöbbje átlagon felüli emelkedést ért el. Példa erre a Danuvia, amely lo,3 %-os, Az Elektroakusztikai Gyár, mely 9,9 %-os és az Aluminiumárugyár, mely 8,7 %-os te<.raeléstöbbletet hozott létre. A kerületi eredményt a Telefongyár termelésének °z 1,9 %-os emelkedése súlyozta ~z átlag alá. Termeléscsökkenés jelentkezett e KUTESZ-nél is, ahol bizonyos gyártmányok iránti kereslet-hiány termékösszetétel-változást idézett elő, A könnyűipari vállal•tok befejezett termelése ugyancsak átlagon felüli, 13,1 %-al emelkedett. A Roan^l 15,6 %-os, az Épületaaztalosipari Vállal-t 14,8 %-os a Fővárosi Sürőipari Váll^Vt o,9 %-os befejezett termelés növekedést ért el 1969 évhez képest. Termelékenység-- lé tszáragazdálkodás A felszabadulás óta eltelt két és fél évtizedben a gazvégbe. A foglalkoztatottak számának és a termelőalapoknak gyors növekedése nem járt együtt a termelékenység és a technikai színvonal megfelelő emelkedésével, a termelő kapacitások hatékony kihasználásával. 197o-ben rz ipari termelékenység alakulását az előző két évvel ellentétben már nem befolyásolta. a rövidített munkaidőre való áttérés. . /-J
