Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-07-17
4 Az értelmiség helyzetét elemezve, bizonyos legto.párást tapasztalhatunk a marxista ideológia iránti érdeklődésit 1, az ideológiai harcban. Nem ebég világosak az iceológiui frontom. 17>6 óta nagyon sok''ideológiai hatás éri - nyugat _ az értelmiséget. Ezek boncolgatása,- elemzése, az okok és hatások nincsenek eléggé- részletesen a beterjesztett anyagban kimunkálva. ✓ hó z s av ö Így i e 1 v társ: A VB. elé hozott anyag vizsgálatánál nem szabva elfelejteni, hogy a pártértek ,-zlet részanyaga, tehát lénye ,es, hogy tömör legyen és helyesen elemezze a helyzetet és megható ózza a további feladatokat is. Bátran meg keli mondani, hogy a feladatok közül mit ol-uo ttunk- meg, mi az aminem megoldása folyamatban v.an és mi az ami- nem tudtunk megoldani, és miért. 4 év alatt változott a kerület arculata, mentünk előbbre, azonban nem figyeltünk eléggé arra, hogy a marxizmustól ic.egen hatások nem csökkentek, han. m nőttek. Javult az él..tszinvonal, e sirások is tapasztalhatók. Hely-z-\ jelen, hogy bizonyítható eredményeinkkel nem foglalkozunk olyan súllyal, mint a hiba kai. Az értelmiség helyzetét fel kellene dolgozni, hogy tisztán lássuk mi itt a helyzet. A technika és tudomány forradalma természetszerűleg magaután vonja az értelmiség számszerű emelkedését, igy ha az értelmiség te űletén probléma van, ez növekedni fog. Valtozt f.tni kell módszereinkben az ideológiai és politikai munkánkban. Igen lényeges a meggyőzés és az anyagi ösztönzés együttes hatása. Az alapvető kérdésekben nem lehet általánosítaniuk! kell-mondanunk hol tartunk. Csanyiné el társnő: A politikai és ideológiai munkát nehéz különválasztani. Az ideológiai viszonyokat a ke illeti pártmozgalom alakítja,de a problémákat fel kell vetni. Lényeges a lő _ méretesek vitatása, ehhez a kerületi PB. jól állt hozzá, és ennek megvannak az eredményei is. M nagyvonalú vizsgálatokról áttértünk a réteg vizsgálatokra, amelynek eredményei komoly segítséget nyújtottak munkánkban. Foglalkozik az anyagi ösztönzés és az üzemek önállóságának .é résével. A rétegek - a munkásosztály, nők, és ifjúság - helyzetét elemezve komoly problémái: vannak. Az anyagi érdekeltség elve nem mindenütt megfelelő, igy a nagycsaládosok, egyedül eltartók, nők es az ifjúságnál. Általában az anyagi érdekeltség elvének ézvényesitése nem egy űz.mén belül megoldható, hanem általános probléma. Ezeknek a rétegeknek az életét nehezítik az igen magas á— rak is, de még ezen belül is probléma, egyes cikkek hiánya. A gaz. aságpolitika szélsőségeivel nem értenek egyet a széles munkásrétegek, ezt meg kell mondani és ennek okait csak ■észben magyarázhatjuk, a reformnak vannak spekulációt megengedő területei, ezeket azonban figyelemmel kellene kisérni. A kultúrpolitika vezetése nem a pártos -éteg kezébe csúszott j.t, i. y bizonyos fokú ellenállás van a pártossággal szemben, --zek nehéz területek, zt fel kell hogy dolgozza a kongresz-5
