Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-03-13
A Filmtechnikai V-nál a háromszoros tőkés export is csak 100 eFt-ot jelentett. Hasonlóan a Danuvia kétszeres növekedése is csupán 6,9 mFt-ot jelentett. Jelentős azonban az Aluminiumárugyár 20 %-os növekedése, mert emögött 43 milliós export van, valamint a Telefongyár 5 %-os fejlődése, ami 21 mFt-ot jelent. A Kalapgyár 8,3 %-os növekedése 7,6 mFt exportot adott. Összesen a 8 vállalat 84,7 mFt-ot teljesített. A Bp-i Finomkötöttárugyár a múlt évi exportjának csak 50,6 %-át teljesítette, mert a nyugatnémet piacra nemVolt kontingens. Feltehetőleg minőségi problémák is jelentkeztek. Az Épületasztalosipari vállalatnál csupán 14,3 %-át teljesítették a J múlt évi tőkés exportotok. A kerület vállalatai 1970-ben az 1969. évi tőkés export kiszállítás 202,7 Sfc-át tervezik. Nagymértékben növekszika az export a Danuviában: 334 %-kal, az EAG-ban 285 %-kal, a Telefongyárban 219 %-kal. Az Épületasztqlosipari V-nál, valamint a Filmtechnikai V-nál nem terveznekíőkés exportot. 1970-ben szocialista országokba a kerület 11 üzeme 6,3 %-kal kevesebbet tervez szállítani, mint az elmúlt évben. Különösen jelentős a Telefongyárban a 21 %-os tervcsökkenés. A Főv.Jav.Szer. V. a múlt évinek csak a 7 %-át tervezi szállítani. Nagyobb növekedést tervezett a Danuvia, 111,4 %-ot, valamint a Kalapgyár 50 %-ot. Készletek alakulása: A készletek alakulását úgy vizsgáltuk,hogy a tárgyév utolsó napi készletállományát viszonyítottuk a tárgyév első napi nyitóállományához. 1969-ben a kerület üzemeiben a készletek igen nagymértékben: 15,1 %-kal emelkedtek. Ez semmi körülmények között sincs összhangban a termelés 5,6 %-os emelkedésével. Lényegesen nagyobb mértékben nőttek a készletek, mint a termelés. Külön ki kell emelni a Telefongyárat, ahol 3,5 %-os a termelés emelkedés és emellett a készlet 41,4 %-kal nőtt, vagy pedig az Épületasztalosipari V-t, ahol 7,2 %-os termelés emelkedés mellett a készletek 17,4 %-kal nőttek. Itt a fenyőfürészáru árának emelkedése okozta a készletnövekedést. Az EAG-ban 2 %-os termelés emelkedés mellett a készletek 18 %-kal nőttek, a Filrntechnkai V. termelése 0,5 %-kal csökkent^ a készletek pedig 8,1 %-kal emelkedtek. Az 1970. évi készletterv már inkább összhangban van a termeléssel. A készletek ugyanis csak 2,4 %-kal emelkednek, szemben a termelés 12.1 %-os növekedésével. Vannak azonban olyan vállalatok, ahol a készletek nagyobb mértékű emelkedését tervezik, mint ahogy a termelés növekszik. Ilyen pl. a Főv.Kere- és Seprőgyártó V. ahol a termelés 7,6 %-kal, a készletek pedig 16,4 %-kal növekedtoek. A Főv.Jav.Szerelő V-nál a termelés 33,2 %-kal, a készletek pedig 38.1 %-kal, vagy pedig a 22.sz. AKÖV-nél a termelés 12,5 %-kal nő, a készletek pedig 15,4 %-kal emelkednek. A munkás + alkalmazotti létszám 1969-ben 1968-hoz képest a kerület 15 vállalatánál 4,3 %-kal emelkedett. Nagymértékű létszámemelkedés történt a Fővárosi Jav.Szer. V-nál: 16,1 %, a 22.sz. AKÖV-nél 15,3 %, az EAG-nál 12 %, és a Telefongyárnál 8,4 %.
