Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1970-02-13
- Az első része, ami az első lépcsőben zajlott le,hogy 1969. demcember végéig minden pártszervezetben tájékoztatót kell adni. Ezek a tájékoztatók egészében sikerrel jártak, végig lebonyolították.- A második lépcső, hogy a tudományos intézetekben és a nagyobb kerületi üzemekben nemcsak tájékoztató jellegű levitele kellett, hanem megfelelő vezető testületi szinten, esetleg kibővített aktivaértekezleten is meg kellett tárgyalni és körülhatárolni, hogy milyen feladatok, teendők hárulnak a helyi párt, gazdasásági és tömegszervezeti vezetőkre. Szék a kibővített aktivaülesek elsősorban csak a tudományos kutató intézetekben történt decemberben. A nagyobb üzemeknél bizonyos időbeli elcsúszás volt tapasztalható, januárban, sőt van ahol még most februárban eddig nem került sorra. A következő szakasza a helyi feladatok megoldásának,hogy januárban és februárban kell kidolgozni az üzemi, intézményi programokat, hogy lenn a helyszínen hogyan és mikent próbálják gyakorlatilag aprópénzre váltani a feladatokat. A tudományos intézeteknél ezekkel a problémákkal, kérdésekkel tervszerűen foglalkoznak. A Földtani Intézetnél és a Geofizikai Intézetnél megfelelő ütemezéssel foglalkoznak a különböző anyagrészekkel, feladatokkal és a dolgozók felé való fokozatos levitelével. A részanyagokat különböző munkacsoportok munkálják ki és terjesztik a pártcsoport, vagy az aktiva elé is. Pillanatnyilag 3 bizottság foglalkozik még külön részkérdésekkel, ami a tudománypolitikai irányelvekkel kapcsolatos. Egyik bizottság az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Egy másik külön kiemelt kérdésként foglalkozik a tudományos dolgozók problémáival, a vezetők uj megbízásának uj rendszerével; a szakember csere problémái val; a tudományos dolgozók szakmai-politikai képzésének kérdésével, stb. A harmadik bizottság a mechahizmus reformjával összefüggő kérdésekkel foglalkozik; a népgazdasági tervhez kapcsolódó feladat kimunkálásával; a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; a szocialista és a fejlődő országokhoz való kapcsolat kérdésevei stb. De hasonló módon foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel a Gépipari Technológiai Kutató inetézetben is. Itt az előbbitől eltérő, speciális problémákkal is küszködnek. Ilyen pl. egyrészt, hogy szétszórtan dolgoznak, másrészt sajátos helyzetükből adódó problémák vannak /pl. az Akadémia nem is tekinti őket kutató intézetnek, másrészt a kutatóknak maguknak kell elvégezni olyan dolgokat is, amelyeket esetleg egy szakmunkás is meg tudna oldani,stb/. Emellett a kutatók egymástól elszigetelten tevékenykednek. Itt próbálja a pártszervezet megoldani, hogy az együttműködést elősegítse. Ugyanilyen probléma van a Műanyagipari Kutató Intézetnél. Egy előnyük van, hogy olyan vezetője van a kutató intézetnek, aki az irányelvek kimunkálásában is részt vett, igy korábban és nagyobb betekintést nyertek a dolgokba. A tudománypolitikai irányelvek általában egyetértésre találtak. Elősegítette a kutatók körében annak tisztázását, hogy jobban lássák a kutatás helyét, szerepét a népgazdaságon belül.
