Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1969-09-12

- 9 -Érdemes ezen elgondolkozni. Az embereket először mégiscsak ki kell képezni és azután várni tőlük eredményeket. Egy kicsit körül­tekintőbben kelleBB csinálni. A IX. kongresszusnál is, amikor az elkövetkező feladatokat jelölték meg, mindjárt ott szerepelt a tudat formálása. S ez különösen a vezetőknél nagyon lényeges, itt az esti egyetemet ki kell használni, s tekintélyt kell sze­rezni az M-L. Esti Egyetemnek. A javaslatokkal egyetértek, de kiemelnék,a harmadikat, hogy vi­tassák meg a VB anyagából és határozatából adódó feladatokat. Úgy érzem, ha megtesszük, elő fogja segiteni a szakcsoportok mun­káját. Tudniillik az anyagból engem megragadott és külön kell foglalkozni vele a szakcsoportoknál, hogy a hallgatók jelentős hányada közepesre osztályozta a foglalkozásokat. Úgy látom, hogy itt valami problémának kell lennie és ezzel külön kell a szakcsoport részéről foglalkozni. Ezt külön meg fogjuk vizsgálni. Szávó elvtárs: Nem egy könnyű dolog egy olyan anyagot idehozni, mint ez. Pozití­van lehet értékelni azt a törekvést, amit az M-L.EE kerületi tagozata e téren végzett. Néhány gondoláiét: A kérdésekben is felvetődött a lemorzsolódók széma. Évről évre több mint 40 % a jelentkezettek és a vizsgázottak között a különbség. Tehát általában 40 % körül van a lemorzsolódás. Nem tudom, budapesti szinten ez sok, vagy kevés, de kerületi szinten egy kicsit soknak tartom. S néhány kérdésen ha elgon­dolkozik az ember, vissza lehetne vezetni a különböző okokra, amit ki lehetne esetleg küszöbölni. Hát egyik ok mindjárt a felvetteknél, a jelentkezéseknél, hogy az illetékes vezetők mennyire tekintik szívügyüknek, hogy a hozzájuk tartozó káde­rek ezen a szinten végezzék a továbbképzésüket. Egyrészt, hogy az egyéni fejlődés, másrészt a munkakörük szempontjából, hogy kell-e ezt végezni, másrészt, hogy az egyéni állapota megengedi-e. Felvetődik egy olyan gondolat is, hogy vajon elég vonzó-e az esti egyetem, elég színesen, megfelelően, érthetően tudják-e a tanár elvtársak képviselni a párt politikáját, u£y, hogy szinvánalvisszaesés se következzék be, de megfelelő, érthető legyen a hallgatóknak. Azután, hogy a megfelelő szintű gyakorlati feladatok hogy van­nak tükröztetve az elméleti feladatok terén; vajon tisztázott-e a szakcsoporton belül az egyes kérdések, tisztázott, vagy tisz­tázatlan kérdéseket visznek-e a hallgatók felé? Sok függ attól, hogy a jelentkezett, beiskolázott hallgatók megtalálják-e amit várnak, az esti egyetemen, és ha megtalál­ják, milyen szinten találják meg? Tehát a lemoszsolódások jé megakadályozása érdekében közös, összefogott jó munka kellene, mindkét területen, a kiválasztás­nál, másrészt, hogy megnézni, hogy nincs-e ezen a területen valami probléma, és színesebbé, érdekesebbé kellene tenni a foglalkozásokat. Még arra is felhivnám a figyelmet, hogy az előadások és a tankönyv között a szinkron megvan-e? Tapasztalataim szerint mást mond a tankönyv, mást az előadó, és megint mást a tanár. Véleményem szerint itt az összhangot feltétlenül bizfeoÉitani kell, s csak közös összefogással lehet javitani itt a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents