Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-06-20
Zakariás elvtárs; Ami az anyagot illeti - és természetesen annak igénye nélkül, hogy én reagáljak itt az elhangzott hozzászólásokra, - szeretném azért elmondani a véleményemet. Itt elhangzott az elvtársak# résziről, hogy az anyagot nem tartják elég elemzőnek és a feladat-meghatározást hiányolják belőle. Az anyag cime véleményem szerint felmenti az elvtársakat, hiszen tájékoztató jelentésről van szó, ami valóban tényanyagot közöl és megpróbálja ezt a kétségkívül nem könnyű feladatot, hogy egy ilyen meglehetősen heterogén ipari struktúráról egy átfógó képet adjon. Én magan is, aki a kerület iparát kevésbé ismerem, még szintén abban a nehéz helyzetben voltam, hogy az egyes értékeléseket, az egyes kijelentéseket végeredményben milyen súllyal kell kezelni. Arra gondolok,hogy pl. a Kalapgyárat és a Finomkötöttárugyárat összehasonlítani a Telefongyárral, vagy az Elektroakusztikával, hát nem szerencsés. Az anyag megpróbálta ezt. Véleményem szerint valamilyen más ^formában lehetne értékelni. A jövőre nézve tanácsolom, hogy ha megmondaná a VB, hogy a kerület eredményeit ilyen és ilyen formában értékeljék, - o hasznosabb lenne. Nem beszélve arról, hogy egy kérdéssel fordultam az anyag készítőihez és azzal kapcsolatban is az derült ki, hogy az itt leírtak nem egyeznek a valósággal. Itt az anyagban a Pénzverde hanyag munkájáról van szó, ugyanakkor Rózsavölgyi elvtárs által mondottak szerint a késedelmes szállításról. Hát ez nem azonos. Ugyanasak az anyagra vonatkozóan: az”összefoglaló"cimszó talán elfogadható, azonban a"következtetések”cimszó alatti rész véleményem szerint következtetéseket nem nagyon tartalmaz. Felfedeztem a következtetések első pontjában egy ellentmondást,- a második bekezdés közepe azt Írja, hogy vállalataink nagyrésze /6.old./ 1969.I.n.évi nyereségtervét teljesítette, ugyanakkor azt olvashatjuk előbb, a 2. oldalon, hogy a vállalatok nagyrésze az I.n.évben a saját maga által tervezett nyereséget sem érte el. Itt szeretnék kitérni a következtetések 1. pontjának utolsó bekezdésében lévő megállapításra, hogy "hiányosság, hogy vállalataink tervezése nem egyenletes". En megkérdőjeleztem, hogy ez feltétlenül biztos, hogy hiányosság? S ki lehet ezt mondani a kerület egész iparára vonatkoztatva? Eleve hiányosságként kell elkönyvelni azt, o hogy a vállalatok nem egyenletesen terveztek? Valóban igaz,hogy ma már értékét vesztette az a szemlélet, hogy fél-, negyedéves, dekád, XIZZ III.n.éves terveket nézzük és a bázishoz viszonyítjuk, vagy a saját tervükhöz, hogy teljesitették-e, vagy sem, stb. Véleményem szerint itt egy a döntő ebben, hogy az a vállalat, amely elkészített egy saját tervet és azt Így, vagy úgy, határidőre teljesíti, az vajon a kitűzött eredményt tudja-e produkálni. Azt hiszem mindannyian látjuk, És tudjuk, ahogy mindinkább haladunk az uj mechanizmus bevezetésében, ezek a feltételek egyre szigorúbbakká válnak, másrészt egyre nehezebbé válik a teljesítés. Sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a teljesítésért. S ez nemcsak erre a kerületre jellemző, hanem hasonló a kép a budapesti, sőt lehet mondani, hogy az ország iparára is bizonyos mértékig jellemző volt egy ilyen hullámvölgy az első negyedéiben, s sajnos, azt kell mondani, hogy a második negyedév sem hozott valami nagy felfutást. Ez azt mutatja,hogy kétségtelenül nagyobb feladatokat kell teljesíteni a vállalatoknak. Már a nagyobb megkötöttségnél, a szabályzók megszigorításánál lehetett látni, - s ezt nem figyelembe venni nem lett volna szabad a vállalatoknak a tervezésnél.
