Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1969-05-09

A 4.oldalon van egy bekezdés, amely a párttagságon belül a munkások létszámát elemzi és megállapítja, hogy 1968-ban 1967-hez képest 2,8 %-kal csökkent a munkások aránya. A vita­kérdésem az, hogy vajon olyan óriási nagy baj az, hogy csök­kent a párton belül a munkások aránya? Gondoltak-e arra, hogy az elmúlt időben a munkásosztály soraiban is milyen óriási változások mentek végbe? Az elmúlt 10 év alatt a munkásosztály soraiból nagyon sokan elvégeztek különböző szintű iskolákat és különböző funkcióba kerültek, s a munkás szülők gyermekeit is továbbtanulásra próbáljuk ösztönözni. Másrészt a XIV.kerület eléggé heterogén kerület, s inkább jelentkezik az értelmiség és más egyéb rétegek egy nagyobb százaléka a többi kerületéhez viszonyítva. Ha ezt vesszük alapúi, természetes folyamat az, hogy az intézményekben és a más területen dolgozó, nem közvet­len a munkásosztályhoz tartozó, de a párt politikájához közel­álló dolgozókból, alkalmazottakból, stb. növekszik a párttagok száma. Ezekben az intézményekben az értelmiség jelentős része a munkásosztályból származik, de jelenleg nem növelik a munká­sok számarányát a párttagság körében. A következő, hogy 1966-hoz viszonyítva az összdolgozókon belül a munkások száma 1000 fővel csökkent a kerületben. Ez a csök­kenés is kell, hogy tükröződjön a párton belül a felvett munká­sok arányában. A 16-ik oldalon alul az van, hogy az összdolgo­­zók 25,8 %-a bejáró vidéki dolgozó. Tehát véleményem szerint nem a kerületi PB és a pártszervezetek mulasztásával állunk szemben, hanem olyan folyamattal, amit elemezni feltétlenül szükséges és nem ártana ezzel az anyagban is néhány mondattal foglalkozni. Mert ha csak azt nézzük, hogy ennyi és ennyi %-kal csökkent a munkások aránya a párttagságban, ez rendkívül rossz és nem tudja az ember hirtelen, mi az oka, s felmerülhet, hogy eltávolodott a munkásosztály a párt politi­kájától? Holott nem erről van szó, - a bevezetőben ez teljes egészében helyesen van megfogalmazva. Éppen ezért javasolom, ha tovább küldjük az anyagot, a párttagság arányának alakulását elsősorban a munkásosztály szempontjából egy kicsit jabban kelle­ne elemezni és figyelembe véve azt a társadalmi folyamatot, ami kerületünkben is ezidő alatt lezajlott. Persze, ezzel nem mondom azt, hogy nem kell törekedni arra, hogy a munkások száma, szám­aránya növekedjék. Természetes, hogy növelni kell. Az anyag foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a helyi állami szervek bürokratizmusát elitélik a dolgozók. Itt is felvetődik az a kérdés, hogy vajon mit nevezünk bürokratizmusnak? Az alkotmány és az abból fakadó törvények előírják azt a tevé­kenységet, amit az állami szerveknek végezni kell. A XIV.kerü­letben 1 év alatt mintegy 70-80 000 ügyirat és mintegy 160-170 ezer ügyfél fogadás van. Mintegy 1000 ügyirat van olyan, ahol a törvényes határidőt nem tartják be. Ez mutatja,hogy nyilván vannak még tennivalók e téren. A törvények betartása kötelessége a helyi szerveknek is. Azonban felmerül, hogy egyértelműen el­­itélhető-e így az állami szerveknek ez a tevékenysége, hogy egy­értelműen bürokratikus emberek? Itt is azt javasolom, hogy egy kicsit gondolkozni kellene, mert a tények ezen a területen is tények. Az állami apparátusban van egy csomó bürokratikus dolog, aminek megváltoztatásán, meg­szüntetésén mindenkinek gondolkoznia kell,-emellett millió kö­töttségek vannak, amik akadályozzák, hogy az ügyintézés megfe­lelő gyorsasággal, hatékonysággal történjék. A mi feladatunk lesz megváltoztatni azt a szemléletet is, hogy egyesek csak ügyeknek tekintik az elintézendő dolgokat és nem

Next

/
Thumbnails
Contents