Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-03-28
Ahol a nő, uiint ember, a munkája után nincs megbecsülve, állítom, hogy ott nincsenek megbecsülve a férfiak sem. Mert pl. ha a Világítástechnikában nincs 15 pártbizalmi között nő, akkor ott el vannak maradva más téren is. Azt meg kell ott nézni. Ahol szubjektív a férfi vezetés, ott körülveszi magát a kártyapartnerekkel, stb. Persze, előfordul ez nőben is. A textilmunkásnők a múltban nagyon elnyomottak voltak, de resztvettek a sztrájkokban, a bérharcokban, a munkás- és pártmozgalomban, stb. En biztos vagyok benne, hogy a körülmények feltétlenül kihatással vannak* nagyon sok függ attól, hogy milyen közösségbe kerülnek a dolgozó nők. Nálunk pl. a TMK részleg, ahol férfiak dolgoznak, nagyon rossz hangulatot teremtett az üzemben, állandóan jöttek, mentek. Elkezdtünk velük foglalkozni és sikerült megállegitani ezt a mozgást, szocialista brigádot szerveztünk náluk. Nálunk fokozatosan funkcióba rakták a műszaki vezetés terén a nőket, - s ők ott a férfiakat is irányítják. Nálunk az asszonyok elég szépen rendbe tudják tenni a társadalmi és a háziasszonyi munkát is. Nem tudom, hogy egy többségében fénfi-S' kát foglalkoztató üzemben találnék-e olyat, hogy egy szakszervezeti választásról csak 6 nő ment el összesen, este 9 órakor? Tudnak áldozatot is hozni, tudnak dolgozni is a nők. De ott van a család is, társadalmunk is igaz, nagyon sokat tesz, de még azért nagyon sok probléma is van. S ha egyedülálló gyermekes anya, még több felelősség nyomja. Igaz, vannak elesettebbek is, de ez nem olyan tömegű, hogy általánosítani lehetne. Most néztük, 1200 Ft-on aluli keresetűeket nem igen találunk. A fiatalok között találunk 1000-1200 Ft.közötti fizetésüeket, de ezeknél ott van a család, a mama, stb. Mindenesetre nem azt a hangot vettük ki, hogy milyen rettenetesen rossz volna a dolgozó nők helyzete. Amiket szóvátettek: az iskolák, a napközik; nagyon piszkosak az iskolák, a napközikben kimerülnek a gyerekek; azután a játszóterek, stb. Azt kérték, ezeket jelezzük, adjunk hangot ezeknek a dolgokhak. Nem is annyira a szolgáltatásokat, mint inkább ezeket a dolgokat tették szóvá. A másik dolog: rengetegen felvetik a villamost, 5 óra eltelik, mig beérnek hozzánk az üzembe, az utazás helyett inkább tanulhatnának, stb. Nincs olyan megbeszélés ahol ezt el nem mondanák. Még egyszer hangsúlyozom, hog^ nagyoh aktivak, nagyon foglalkoznak mindennel,érdeklődők a dolgozó nők. S ezek a rendeletek, mint pl. az anyasági segély, teremtettek egy nagyon jó légkört az aszszonyok között. Ami az üzemi nőmozgalmat illeti: én egyetértek úgy, ahogy most van. Kb. 1950-ig a területi nőmozgalom részéről foglalkoztak az üzemben dolgozó nőkkel is. Én nem hiszem, hogy a területről jobban foglalkoztak velük, mint az üzemben. A lényeg az, hogy a fő elvek megvalósuljanak, a munkavédelem^ ellátottság, stb. Jelenleg a háziasszonyok vannak inkább a nőmozgalomban a területen, s azt hiszem, nem sokat tudnának segiteni az üzemben. A szakszervezeti mozgalom pedig ilyen szempontból is megfelel. Ha lehetne, azt szeretném kérni, hogy a lakóterületen a nők helyzetét is nézzék, ezen is kellene segiteni a szolgáltatásokkal, stb. ilyen dolgokban. Várkonyi elvtársnő: A társadalmon belüli egyenjogúság, amit a törvényeink, alkotmányunk biztosit, úgy nagyjából biztosítva van, de amikor aprópénzre kellene váltani, akkor már ennek megvalósítása inkább