Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-02-28
funkcióban az irányítási funkció séta kevésbe jelentkezik es a végrehajtás Megszervezésében való részvétéi jobban, és az ellenőrzési funkciója. Ezt hiányoltam, hogy ebben van kevés, a végrehajtás megszervezésében való részvételi funkciójában; ían-e ez az alaöszervezetéknél? Szerintem az alapszervezetek esetéoen is az irányítási funkció létezik, de már alig. De amit hangsúlyozni akarok, hogy ez a hármas funkció a párt minden szintjén megvan. Természetesen, annak megfelelő mértékben, hogy hol helyezkedik el az a partszervezet. Azt a dolgot szeretném hangsúlyozni, hogy ha abban egyetértünk, hogy létezik, változó arányokban ez az irányítási funkció, és ehhez tartozik a vállalati gazdaságpolitika kialakításában való részvétel, akkor a pártbizottságoknál lévő bizonytalanságot fel lehetne számolni.- g következő: ha van ilyen vállalati gazdaságpolitika, akkor ki dolgozza ki ezt a vállalati gazdaságpolitikát? A legelőnyösebbnek az látszott, amit a VB irányitaával dolgoztattunk ki. Ennek az a hátránya, hogy a gazdasági vezetéssel ebben az esetben nehezebb elfogadtatni. léhát itt a nézet-azonosság* kialakítása meglehetősen sok akadállyal jelentkezik, s nem is mindig sikerül kialakítani^ Ó előfordulhat, hogy párhuzamosság alakul ki. Olyan is elhangzott, hogy kivel dolgoztassa ki a pártbizottság. Olyan szakemberekkel, akik a vállalat szakemberei, s akkor felmerül, hogy miért ne a vezér igazgató dolgoztassa ki? A különbség az, szerintem, hogy ha a VB irányítása alatt történik, akkor sokkal inkább a VB nézetei érvényesülnek, ami nem minden esetben azonos a vállalat gazdasági vezetésének nézeteivel. így tehát sokkal inkább lehet érvényesíteni a VB álláspontját a gazdaságpolitikában. Ha pedig a gazdasági vezetés dolgoztatja ki, minden bizonnyal az ő nézetei fognak érvényesülni. Persze, ebben az esetben sem biztos, hogy közös nevezőre tudnám jönni. A harmadik, amit egy jó módszernek tartok, amikor a gazdasági vezetés dolgoztatja ki, de mar a kimunkálás során résztvesz a VB benne, tehát közvetlenül bekapcsolódik. Ez a termeléssel összefüggő probléma. Először is majdnem minden vállalatnál az a helyzet, hogy a fejlesztési alap viszonylag szűk és kevés és különösen a gyorsuló volumen egyre nagyobb összeget köt le. Nálunk,ahol 11 hónapos az átfutási idő, nagy súllyal jelentkezik, mert a majdnem olyan nagy a forgóalap, mint az állóalap. Tehát elég tekintélyes összeget kell rákölteni a termelés fejlesztésére, mert vagy termelékenységgel, vagy ezzel lehet növelni. Az a véleményem, hogy a gazdasági mechanizmus további sikere egy kicsit azon áll, vagy bukik, hogy a vállalaton belüli lehetőségeket is hogyan lehet jobban felhasználni. A vállalaton kívülit azért nem mondom, mert nem tudom, hogyan lehet hosszabb távon azt koncentrálni. még egy dolog, ez az elemző tevékenység. Az a véleményem, hogy ilyen elemző tevékenységre, nagyon nagy szükség van. Ez megint fakad abból, hogy a vezetésnek ez a funkciója, és a döntés, stb. ez a pártmunkára is igaz. Ez is azután minden szinten igaz, és ennek egyik része ez az elemző tevékenység. Mert olyan fura dolgok jönnek, hogy a pártszervezetek ne legyenek operatívak, ugyanakkor felhívjak a pártszervezet figyelmét, hogy kisérjék figyelemmel pl. a készletek növekedését. Ezt én egy nagyon lényeges tevékenységnek tartom a pártbizottságok esetében, dehát hogy lehet ellenőrizni másként, ha nem operatív az a pártszervezet?
