Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-02-23
- -Schumeth elv társ tájékoztatja a VB-t:- Sarlós elvtárssal, a Főv.Tanács elnökével és a kerületi Tanács vezetőivel történt megbeszélésről, amelyen a kerület problémái, a kerületi Tanács munkája és feladatai szerepeltek. E beszélgetés tapasztalatait majd a Tanács hasznosítani fogja a PB elé kerülő jelentésében.- Timár elvtársnak, a KGM miniszterhelyettesének a Danuv iában történt látogatásáról, amely a felsőbb vezetőknek^ negyedévi látogatása keretében zajlott le. A kér. PB nem tudott róla előzőleg, mivel a BPB nem jelezte Timár elvtárs látogatását.- a kerületi Ifjúsági Fark problémájáról. Fajkos elvtárssal, az 1JTS budapesti titkárával és Paulov elvtárssal történt megállapodás értelmében megbizunk 3 elvtársat: a kér. MTS titkárát, a kér. PB illetékes instruktorát és a Tanács részéről egy elvtársat, akik többféle koncepciót dolgozhak ki és hozzák vagy a Titkárság, vagy a VB elé, annak érdekében, hogyan lehetne biztosítani, hogy a kerületé maradjon és mégis fenn lehessen tartani és biztosítani a működését. A VB a tájékoztatásokat jóváhagyólag tudomásul vette. II. napirend: Bérces elvtárs szóbeli kiegészítése: Ezt a témát már megtárgyaltuk az általános és középiskolai alapszervezetek titkáraival. Az elmúlt évben a honvédelmi neveléssel kapcsolatosan is foglalkoztunk az iskolákkal. Most indultak be a honvédelmi szakkörök. Az általános iskolákban 13, a középiskolákban J ilyen szakkör van. A továbbiakban anyagi, technikai feltételei és személyi kihatásai is vannak. Az anyagban nem részleteztük a feladatokat a tömegszervezetek felé. Az 1968/69-es tanévben bevezetésre kerül az iskolákban és a ihÜIa intézetekben is kötelező óraszámban a honvédelmi oktatás. A Tanácsnak, úgy látjuk ebben komoly szerepe lesz. Észrevételek, javaslatok: üonda elvtárs: Az anyaggal egyetértek. Három dolgot szeretnék hozzátenni kiegészítés céljából: Az első ilyen rendszertani elv lenne a hazafias neveléshez. Ha abból indulunk ki, hogy nemcsak hazafias ismereteket, hanem hazafias érzelmeket kell kialakítanunk a fiataloki an, akkor nekünk, ill. a pedagógus pártszervezeteknek, a pedagógusoknak ezen nagyon alaposan és mélyen el kell gondolkozni. Általában a gyerekeknél 14-16 éves korban- az iskolában odáig eljutunk, hogy hazafias ismereteket nyújtunk, de sokkal nagyobb problémát jelent, hogy ezeket az ismereteket érzelmekre váltsuk. Általában a sport területén, vagy más hazai eredményeknél, mint pl. a táncdalfesztivál során kiemelkedő fiatalok nevéhez fűződve jelentkezik a hazafias érzés.
