Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-11-23
St.sz.: 1459. A gazdasági kérdésekkel való foglalkozások azonban nem változtatták termelési tanácskozásokká, a taggyűléseket. A felvetődött kérdések már a viták’sorén nagyobb részt tisztázódtak. A felszólalók közül a nők aránya változatlanul alacsony volt. A vitában a felsőbb és ■ középszintű vezetők voltak túlsúlyban, legtöbb pártszervezetnél. Igen élénk viták folytak a pártcsopőrtok feladatait illetően a napi politikai munka végzésében. Voltak olyan hozzászólások, akik úgy vetették fel a pártbizalmiak feladatát, hogy a pártcsoportban úgy végezzék az irányitó munkát, mintha kis alapszervi titkárok lennének. A legtöbb helyen azonban az vetődött fel, hogy a jövőben a pártcsoportok tevékenységén javítani kell. Több munkát' kértek maguk a felszólalók is és a vezetőktől ; követelték hogy a pártcsoportok tevékenységével a jövőben sokkal lelkiismeretesebben foglalkozzanak. Sokoldaluanfoglalkoztak a pártszervezet gazdaságszervező, ellenőrző v, tevékenységével. A felszólalásokból megállapítható, hogy a párttagság érzi az uj gazdasági mechanizmus körülményei között a gazdasági kérdéseket a korábbi gyakorlattól eltérően, sokoldalúbban, elemzőbben kell vizsgálni. A megfelelő módszerek kialakulása még most van folyamatban, Előfordul még, hogy a segítés helyett a munkát konkrétan végzik el. A jelölő bizottságok alapos előkészítő munkája és írásbeli minősítései ellenére is számosán szóltak hozzá a jelölésekhez. Sokkal többen, mint a korábbi választásoknál. Az írásbeli javaslatokban mindenütt kifejezésre juttatták a jelölő bizottságok a párttagság véleményét a'jelöltekről és felhívta a figyelmüket a meglevő hibák kijavítására. A párttagság már az előkészítés idője alatt is bátran fejtette-ki véleményét a jelöltek személyét illetően;, meg is indokolta azt, minek eredményeként egy néhány helyen a jelölő bizottságok menetközben változtattak eredeti elképzeléseiken. A nyílt, őszinte légkört bizonyította az is, hogy nyílt és titkos szavazások szinte' azonos eredményt hoztak az alapszervozetek túlnyomó többségében. Egy-két helyen előfordult, hogy a jelölő bizottság a munkája végzése során nem találkozott ellenvéleménnyel a jelöltek szemoylét illetően, és a titkos választásnál mégis leszavazták az általuk javasolt személyé. Olyan eset is előfordult /Telefongyár/, hogy a taggyűlés a nyílt szavazásnál a pótlólag javasolt személyt nem fogadta el a szavazólistára, de a titkos választásnál ugyanazt az elvtársat beválasztották a vezetőségbe. A pártszervezetek vezetésé síben a tagság véleménye alapján legtöbb helyen minőségi javulás következett be a cserék folyamán. Azokkal az olvtársakkal, akik a vezetőségekből kimaradtak, szinte minden pártszervezetben foglalkozott a púrtvuzetősóg és a legtöbb helyen a vezetőségválasztó taggyűlésen is megköszönték munkájukat, ami jó hatást váltott ki ezekből az elvtársakból, /BVG. KÖZÉRT, Aluminiumárugyárf Elektroakusztikai Gyár, Minőségi Cipő, stb./ Ezekkel az. clvtársakkal pártszerüen beszéltek és más területeken végzendő pártmunkára kérték fel őket.
