Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-10-04
r de vannak, amelyek nem Válogatják meg. S adódnak olyanok, akik nem tulajdonítanak annak jelentőséget, hogy a politikai életben részt vesznek-, vagy sem. Tehát van ennek egy ilyen társadalmi-politikai vetülete is, hogy ilyen két különböző formában dolgozunk az iparban. Én továbbra is azt tartom, hogy éppen jeUenfeíBégüknél fogva egy csomó előnyös tulajdonággal rendelkeznek, hivatottak a lakosság felé a szolgáltatások s-eáss kielégítésére. Ha ezt kielégítik, akkor mondhatjuk, hogy lehet árutermelő tevékenységük is. De ezt nem mondhatjuk, mert meglehetősen komoly problémák vannak a szolgáltató tevékenységgel, Meg kell mondani, hogy még az olyan, teljesen szolgáltató jellegű ktsz-ek is igyekeznek ettől eltérni, mint pl. az Építő ktsz. Ezért azt mondom, hogy a szolgálható jellegét igyekezzenek érvényre juttatni. A másik, hogy minden ipari országban vannak nagyvállalatok és körülöttük kialakulnak kisebb üzemek, amelyek a nagyvállalatok részére szükséges dolgok egyrészét is legyártják. A ktsz-eknek ezek a tevékenységek megfelelőek lennének, de közel sem azt látják el,' hogy a kisebb sorozatban, kisebb darabszámban szükséges alkatrészeket, stb. biztoátsák. Ezért mondom azt, hogy az első bekezdés furcsánál: tűnt. A mai ismeretam szempontjából nem egészen megnyugtatóak. Mindezért mondom, hogy valahogy lazább az egész pártszervezetek tevékenysége is, mint az áipari üzemekben. Ez vonatkozik a pártépitésre is. Nyilvánvaló, beleilleszkedik az ■OKISZ-on keresztül az egész népgazdaságba, de az is nyilvánvaló, hogy a szocialista társadalomnak egy kisebb részét képviselik. Kun elvtárs: Az elvtárs azt mondta, hogy igyekeznek megszalalulni a ktsz-ek a szolgáltató tevékenységtől. Ez a mi ktsz-ünkre nem vonatkozik, mert ami meg volt szabva részünkre, azt teljesítettük. Az igaz, hogy mi is kezdünk az uj mechanizmus szellemében dolgozni és dolgozóink kezdenek oda orientálódni, ahol a ngyobb fizetés és nyereségrészesedés látszik* Igaz, hogy most már olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy kis dotációt kapunk, de ez még nem elég arra, hogy ha a Telefongyár $0 dolgozójának a lakásépítését elvállaljuk, hogy ez nyereséges tevékenység lesz. Mi is próbálunk olyan megoldást keresni, hogy az építtetők és a szövetkezet dolgozói is jól járjanak. /Takács elvtárs közbeszól, hogy olcsóbban kellene építeni./ Ha olcsóbban felépítjük is, az OTP csak a meghatározott összegért adja a dolgozóknál: a lakásokat. Úgy érzem, nem teljesen fedi a valóságot, hogy az építőipar mennyire előnyös helyzetben van. Nekünk pl. foghijjas telkeket kell beépíteni, ami problémákat jelent nálunk, szemben az állami építőiparral, amely lakótelepeket épít. Nekünk ezt is kell vállalni és nem kell irigyelni a szövetkezet vezetőinek és dolgozóinál: helyzetét, mert nagyon sokat rágódnak azon, hogyan kellene rendberakni a dolgokat. Echumeth elv tár s: Javasolnám, hogy a javaslatok utolsó pontját a VB ne fogadja el, amely arról szól, hogy szövetkezeti bizottságot hozzunk létre. Erre nincs szükség. Amikor arfa szükség van, ideiglenes jelleggel kialakítjuk ezt a bizottságot, de állandó jelleggel nincs szükség rá
