Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-05-31
Egyes vállalatóinknál törekvés tapasztalható a premizáltak körének szélesítésére, valamint az alacsonyabb berü fiatal munkaerők nagyobb számú alkalmazására, mivel az átlagbérként megállapított bázis bérszínvonal erre ösztönöz. Az éves tervezett és részeon megvalósított bérfejlesztés alacsony szintje az oka vállalataink szerint a nagyobb és ösztönzőbb differenciálásnak. Csupán a legszükségesebb belső ellent mondások és feszültségek megoldására elég, vagy még arra sem. Ugyancsak a nagyobb differenciálás ellen hatnak az eddigi szotényező, a középvezetők ellenállása, hogy a szocializmus építésével páraz átlagosan, vagy annál gyengébben életszínvonalának is. kások, számos szubjektív valamint az a szemlélet, huzamosan növekedni kell dolgozók A pártszervezetek ösztönzésére vagy kezdeményezésére természetesen ezen a téren is tapasztalható fejlődés. A rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségnek csak mintegy 2/3-át használják fel alapbérek emelésére, a többi mozgó bért képez, amit teljesítmények /mennyiségi - minőségi / növelésére használnak fel. Már az alapbérük emelése során is törekedtek differenciálni a magasabb szakképzettség, jobb munka stb. alapján, elsődlegesen az eredmény növeléséhez való hozzájárulás volt a fő szempont. Néhány szakmát, főleg amely iránt nagyobb a kereslet, ugyancsak, magasabb juttatásban részesítettek az átlagosnál, /szerszámkóoöltő , TMK-s, forgácsoló /. ♦ Jelentős differenciálást jelent a nyereségrészesedés _uj elosztási formája, a dolgozók I-II-III kategóriába sorolása. Ez számos helyen még ma is problémaként merül fel, egyrészt azért m rt a tudományos - közgazdasági magyarázatát nem veszik figyelembe, másrészt azért, mert a gyakorlat sem igazolta még helyességét, megértetése tehát további politikai munkát is igényel.
