Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-05-16

a palotai gyárunkban, igen nagy sikerük van.

A termelékenységet illetően. A munkaórák száma azt mutatja, hogy kb. 8 %-kal kívánjuk a munkaigényességet növelni a termékeinknél. Ezért elsősorban olyan célt tűztünk ki, hogy a holt munkában kívánunk takarékoskodni, Mivel elsősorban importanyaggal dolgozunk, tehát ezzel kívánunk takarékoskodni, s olyan technológia alkalmazásával, amely lehetővé teszi, hogy 4-5 %-os anyagmegtakaritást érjünk el anélkül, hogy a termékeinkre fordítandó anyagmennyiséget csökkentenénk. Ezt úgy érjük el, hogy eddig a körtechnológiaval készült anyagot 80 cm. szélességben dolgozták fel a szabászaton. Most ha a terméket teljes egészében kinyitjuk 160-180 cm. szélességben, ez ©lehetőséget ad arra, hogy 5 %-os anyagmegtakarítást érjünk el. Igaz, nagyobb munkaigényességet jelent, de e kettőt összevetve is megtakaritást jelentkezik.

További fontos intézkedéseink az uj technológia megvalósítása és ez eredményesen megy. Még nagyon sok lehetőségünk van. 20 db. sikkötő gépet kicseréltünk és a zuglói gyárban szalagszerü termelést tervezünk megszervezni. Úgy néz ki, hogy ez beválik.

A másik kérdés a 44 órás munkahét bevezetése. Erre tervezetet készítettünk. Beadtuk a minisztériumba és várjuk a jóváhagyását. Fokozatosan kivánjuk megvalósítani, elsősorban a rákospalotai gyáregységünkben, júliusi indításra. Vállalati szinteá 4J0 ezer óra esik ki a munkaidő csökkentéssel. Ezt teljes egészében műszaki intézkedésekkel lefedeztük. Ahogy tudják hozni az emelt terveket, úgy tudjuk megvalósítani a rövidebb munkahétre való áttérést.

Bérproblémánk a munkaidő kieséssel kapcsolatban nincs, mert be tudjuk tartani a bázis bérszinvonalat, mivel kplön párt- és kormányhatározat van, amely a textilmunkásoknál béremelési lehetőséget engedélyez. Ezt egyrészt beépítettük a bázis-bérszinvonalba, s mi külön még 8-10 millió Ft béremelési lehetőséget teremtettünk a múlt évi nyereségből.

Igen nagy teret szenteltünk a kereskedelem divat-cikk változásának. A gyakorlatban igyekszünk ehhez alkalmazkodni. Átszervezzük az égés7.. eddigi kereskedelmi apparátusunkat. Ennek a lényege az, hogy kereskedni akarunk, nemcsak eladni. Eddig egy nagyvállalatnak, a RÜVIKÖT- nek kellett eladnunk, az uj mechanizmus lehetőséget ad arra, hogy nagykereskedelmi vállalatnak is eladhassunk. A SÖVIKÖT-Ön kivül nagyon komoly és egyre növekvő volumennel kötünk közvetlenül szerződéseket, igy a Ruházati Nagyker. vállalattal, áruházakkal, sőt, tervezzük, hogy a földműves szövetkezetekkel is kapcsolatba lépünk.

A következő ilyen témánk a szubvenció megadása. Nálunk 45 Ft 1 rubel, és 65 Ft 1 dollár kitermelése. A szubvencióban nem adták meg azt, ami nekünk az elvek alapján járt volna. Nem vitatkoztunk, mert ez olyan dolog, hogy sokkal jobb lenne, ha nem lenne rá szükség, mert akkor gazdaságosabb lenne a vállalatunk. Mi olyan intézkedést tettünk, hogy ezen a szubvención keressünk. Megfelelő gyártmány-összetétellel, termékcsoport összeállitásával tervezzük behozni. A jersey termékek nem igényelnek sem tőkés, sem szocialista téren szubvenciót, viszont a sikkötött áruk nagy szubvenciót igényelnek. Ezért is tártünk rá inkább a jersey női ruhák gyártására, és 1969-ben még tovább akarunk e téren elérni. Azt tervezzük, hogy 1969-ben a teljes szubvenciót megtarthatjuk majd eredményképpen.

Nem vagyunk teljesen megelégedve a velünk kapcsolatban lévő külker, szervekkel. Nem tudják az általunk felajánlott mennyiséget elhelyezni a külföldi piacokon.