Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-05
szabályzatban biztosította a tudományos intézetek pártszervezeteinek növekvő jogköréből adódó beszámoltatás jogát., Egyes tudományos 'intézetek pártszervezetei éltek'ezzel a jogkörrel, mások a IX. kongresszus után zárkóztak fel. A vizsgált terület pártszervezetei főfeladatuknak tartják, hogy a párt'"'és kormányhatározatok ismertetésén túl résztvogyenek azok helyi alkalmazásának kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Az értelmiségi dolgozókat igyekeznek meggyőzni a párt politikájának helyességéről és bevonni a helyi feladatok végrehajtásába. A tudományos intézmények pártszervezetei eredményes agitációt folytattak a tudományos munka tervezhetőségének elfogadtatása érdekében. /Földtani Int./ Pártszervezetok tevékenysége abban is mérhető, hogy a tudományos intézetekben kialakult a nyugodt politikai és-alkotói légkör, amely a tudományos munka" végzésének feltétele. Pártszervezetek ideológiai tevékenysége az üzemi műszaki kutatók körében nem olyan hatékony, mint a tudományos intézetekben, Ezt bizonyítja, hogy magasabb szintű ideológiai képzésben az üzemi felsőbb szintű műszakiak /főmérnök, mérnök/ viszonylag kis számban vesznek részt. /MLEE 29 fő./ Egyes pártszervezeteknél az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a műszakiak részéről a politikai aktivitás,' a kezdeményezés a pártszervezetek felé /pl: GTI,/, A Földtani Intézet pártszervezete viszont az elmúlt években nagy súlyt helyezett az ideológiai továbbképzés színvonalának emelésére. Fokozottabb mértékben vonta be a kommunista és pártonkivüli kutatókat a MEEE-en történő tovább tanulásba és biztosított számukra magasszinvonalu speciális politikai oktatást. Pártszervezetek a szakmai továbbképzés fontosságát is látják és feladataik között foglalkoznak vele. A műszaki és tudományos kutatók gondot fordítanak a szakmai továbbképzésre és a nyelvtanulásra. Ez az üzemi műszaki értelmiségnél elsősorban a szakira-. dalom tanulmányozásában jelentkezik és gyakorlati jellegű, míg a tudományos kutatók körében nagyobb az ambíció a tudományos fokozatok elérésére. Ez a bizonyos differenciálódás'a szakmai továbbképzésben alapvetően egészségesnek tekintendő. A pártszervezetek támaszkodnak a műszaki értelmiségre. A gazdasági vezetőkkel együtt kádernunkájuk során arra törekedtek, hogy a felelős vezető beosztásba .a szakmai'és politikai feltételeknek megfelelő emberek kerüljenek.' A Gépip. Techn. Intézetben pl; 33 fő vezetőbeosztásu dolgozó közül 18 párttag, az Orsz. Asztalosipari Vállalatnál a 31 tagú Pártbizottságban 21 fő, a 9 tagú Végrehajtó Bizottságban 4 fő a műszakiak száma, örvendetes jelenség, hegy a párttag műszaki dolgozók különböző konkrét gazdaságpolitikai témák megoldására is vállalkoznak. Hasonló törekvés a tudományos intézetek pártszervezeteinél is tapasztalható, amely sajátosan leginkább abban nyilvánul meg, hogy
