Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-05
- 14 -szolid formája a szabadalom, amely munkáink egy kis részénél valósítható meg, a többi pedig szabad préda. A licenc-ügyekkel kapcsolatban: Ez minket nagyon furcsa módon érint, azzal együtt, hogy nem ?1 járás-szabadalmak, hanem konstrukciós dolgok. Egyrészt foglalkoztat bennünket, mint gazdaságpolitikai probléma is. Elég jelentékeny összegekért olyasmiket vásárolunk meg devizáért, amiket utólag értékesítünk, nem devizáért, - és csak nagyon nehezen tudunk értékesíteni. A másik probléma, amikor ezeknek a gyakorlati realizálására kerül sor, minket is be kell vonniok, mert kiderülj hogy nincs megfelelő anyag és konstrukciós technológiai megoldás. Tehát ezzel nem gyorsul meg tulajdonképpen a fejlődés, hem javul a tőkés fizetési mérleg, - pillanatnyilag mégis az a helyzet, hogy mégis nagyobb a bizalom az abban a pillanatban kiválasztott nyugati licenc iránt, mint a hazai, kikisérletezett gyártmányok iránt. Pedig ezek nem egy esetben a felhasznált anyagok és technológia miatt nem válnak be és nem lesznek gazdaságosabbak, példa erre a külföldi licencek alapján gyártott motorok esete, stb. De véleményem szerint a nagyobb probléma ebben, hogy ezek az emberek, akik ebben a munkában részt vesznek, mellőzöttnek - és jogtalanul mellőzöttnek - z érzik magukat. Az anyag 4-ik oldalán és másutt előfordulnak apróbb dolgok, de emiatt nem tartom szükségesnek lényegesebben átdolgozni. Ezek kivételével, amik apróbb módosításra szorulnak esetleg, - az anyagot jónak tartom. Sziráki elvtárs: Javasolnám egy-két gondolattal bővíteni az anyagot. Általában az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben mind a kutató, mind a tudományos intézetekben dolgozó értelmiséggel kapcsolatban azt is meg kellene nézni konkrétan - ha a VB egyetért ezzel, - olyan helyeken, ahol komoly létszámban dolgoznak műszaki értelmiségiek, vannak-e szocialista címért küzdő, vagy szocialista brigádok. Vannak még olyan területek, - pl. az Elektroakusztikában a fejlesztésen dolgozó mérnököket olyan dolgokról kellett meggyőzni, hogy ha valamelyik termékük világszínvonalon áll, akkor is tovább kell fejleszteni, - ők azt állították, akkor minek kell tovább fejleszteni, ha világszínvonalon áll. Holott a gyakorlati élet azt mutatja, hogy 4-5 év múlva a rohamos fejlődés következtében ezek a cikkek is elmaradnak a világszínvonaltól, ha ném fejlesztik tovább. Nem használják kir csak esetenként foglalkoznak vele és nem rendszeresen, - az olyan lehetőségeket, mint pl. az ifjú kommunisták és technikusok köre, az ebben rejlő tudatformáló lehetőséget, sem. De sorolhatnánk még a kihas ználáfilan lehetőségeket, pl. a mérnöki munka hatékonyságával kapcsolatos tanulmányban ezt a kérdést is érintették, hogy mennyi kiaknázatlan lehetőség van. A termelési konferenciák, tanácskozás általában csak termelési kérdésekkel foglalkoznak. Tehát h* a szemléletek, nézetek elleni harc ezeken kívül folyik és nem olyan szervezetten és nem olyan differenciáltan, - ahogy erre az anyag is utal. Jórészük nem is tudja megkapni azt a politikai oktatást, ezért egyetértek azzal,hogy a kér. PB hatáskörébenkellene megtalálni ennek a módját, és a nagyobb üzemekben esetleg, ahol nagyobb létszámú értelmiség van, ott külön is megtalálhatják a módját. Mert az a helyzet, hogy akik nem vesznek reszt az M-L. esti egyetemen, vagy a szakosítotton, a pártoktatásnak egy kényelmesebb móc®át választják. Tehát erre feltétlenül nagyobb gondot kellene fordítani.
