Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-05
- 9 -a technikus középfokú képzettséggel rendelkezik, s az elkülönítés azért is feltétlenül szükséges, mert ma már a szakmunkásképzés is mindinkább arra tart. Éppen ezért helyes lenne feltüntetni az anyagban is, hogy a műszaki értelmiség közül mennyi a technikus, hogy helyes képet kapjanak. A 3.oldal 2-ik sorában nyilván sajtóhiba van, hogy nem kérését, hanem kérdését. Ahol a munkahelyekről van szó, .ott nyilván a kutató munka feltételeiről van szó, vagy pedig a kutató helyek a felfedezés, vagy a feltalálók helye szempontjából. Ugyanis e kettő között lényeges különbség van. A felfedezés határozott kutatási eredmény, a feltalálás pedig egészen más téma. Tehát azoka kutató helyek, amelyek a feltalálással foglalkoznak, ezek7mindig kapcsolódnak a termelési tevékenység bevezetésének kérdése. Mint pl. a Műanyagipari Kutató Intézet, ahol a kutatás hatékonysága alapvetően a népgazdasági használatba vétellel járul. S itt a hatékonyságnak lényeges diff erenciái vannak a mi körülményeink között. Ugyanis egyszerűbb dolog a felfedezés, mint a feltalálás a mi körülményeink között. A 4-ik oldal elején van egy bekezdés, ami helyes, de úgy érzem, az 1-es fejezethez tartozik az üzemekben lévő értelmiség-ellenességgel kapcsolatos rész. Ezután rátérnék a tulajdonképpeni lényeges észrevételemre, amely a kutató értelmiség politikai arculatára vonatkozik. Elmondanám, hogy mit tapasztaltam a Műanyagipari Kutató Intézetben. A jelentésemet megküldtem Dubrovszki elvtársnak és a megállapításaimmal ő e^yet is értett. Az egyik kérdés úgy szólt, hogy eliaierik-e a part és a munkásosztály vezető szerepét és hogyan értelmezik azt? A párt vezető szerepét senki nem vonta kétségbe. Egyértelmű volt az a vélemény is, hogy a munkásosztály szerepét a munkásosztály valódi érdekeinek megvalósítása utján leéli értékelni. Ide értve az értelmiséget is, különösen a műszaki értelmiséget. Volt aki úgy értelmezte, hogy bizonyos pozíciók betöltésénél a munkátosztaly tagját helyezzük előtérbe, azután, hogy a munkásosztály tagjaid a parlamentben, az államhatalmi funkciókban is kerüljenek. Hogy ki tekinthető a munkásosztály tagjának: aki a szocialista erkölcsnek megfelelően él és dolgozik. így értelmezték a munkásosztályt. Nagy vita volt azon, hogy az a puszta tény, hogy a munkásosztály tagja valaki, garancia-e arra, hogy helyes amit csinál, helyes ahogy él? S az alakult ki, hogy a lényeg az, hogy aki szocialista módon él és dolgozik. Nagyon érdekesen vetődött fel az, hogy a kínai, a kubai pártban megvannak-e a feltételei annak, hogy mindig adüelyes utat találják meg. A magyar és a szovjet párt vonatkozásában egyértelműen igenlő volt a vélemény. A jugoszláv pártnál is lényegében igenlő, A kínainál az volt a vélemény, hogy nincs meg ennek a lehetősége, a kubainál pedig az volt a vélemény, hogy jelenleg a válaszúton van. Arra a kérdésre, hogyan Ítélik meg a leghaladóbb kapitalista országok tényét, azt mondták, hogy a két rendszer egymás mellett élése tartós állapot, forradalmi változás nem várható a fejlett kapitalista országokban. Nem sorolom tovább a válaszokat a különböző kérdésekre. Még egy dolgot: a tudományos munka lényegét abban látják, hogy az intézet célját lássa, szive, esze és lelkiismerete legyen. Az intézeti pártszervezet szerepéről is feladatáról is volt ott szó. A pártonkivüli mértékadó tudományos értelmiség helyzetét, képességéi: a párttagokon keresztül mérik le. Nagyon fontos ebben az emberi példamutatás és csak utána következik a kiállás az országos és a helyi érékekért. \O
