Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1968-04-05

- 7 -nagyon egészségesen oldották meg. Pl. a külföldi munkáknál is. Mi pl. eddig soha nem voltunk érdekelve a külföldi munkákban, a szakembereket ugyan mi adtuk, de átvette a NIKEX, a munkálatokat is, az intézet pedig nem kapott sem helyettésitőket és semmiféle haszna nem származott ebből. Ma viszont anyagi ellenszolgáltatásokat kap, amit a saját anyagi erőforrásaként felhasználhat. A kutatókat a tudományos fokozatok elérése, másrészt a külföldi munkák azok, amik inspirálják. S ezek nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is jelentős dolgok. A kutató előtt lényeges, hogy elérjen egy ilyen fokozatot, neki az mindegy, hogy milyen témával éri el, az intézet vezetésének azonban azonban nem mindegy és az a dolga, hogy olyannal érje el, ami a népgazdaságnak is hasznos. De ha egy egyetemi tanár látja el témával és megengedjük neki,aat is szívesen vállalja a cél érdekében, - és ezt is szívesén látjuk a népgazdasági jellegű témákon belül. A külföldi munka sem csak anyagi előnnyel jár, - mert néhány év múlva a lakásproblémája is megoldást nyer, félre tud tenni annyi pénzt, ezért is csinálják a legtöbben, - emellett persze nyilván tanulnak is közben*. S hogy nem rosszéi szellem ezek között a fiatal kutatók között,ezt az mutatja, hogy elég régóta csináljuk ezt már és nem fordult még elő, hogy kutató külföldön maradt volna.

A másik kérdés, aminek úgy látom, nagy jelentősége van a mi viszonyaink között, ez a kapcsolat kérdése. Amig hazai viszonylatban voltak csak, akkor is jelentős volt, de amikor a külföldi kapcsolat kialakult, mind anyagilag, mind a kutatás átvétele szempontjából nagyon jelentős, meghatározott. Hosszú éveken keresztül bajlódtunk sokkal kisebb hatékonysággal és kérdésekkel, - ugyanígy van ez a nemzetközi együttműködés kérdéseiben. Nagyon hosszú ideig csak a tapasztalatcseréig jutottunk el, s csak a legutóbbi időben került előtérbe a konkrét feladatok közös kutatási erőfeszítésekkel történő megoldása. Tisztában vagyunk vel$9 hogy nem a kizárólagosságra való törekvés van benne, nem csak úgy lehet, hogy közvetlenül oldunk meg dolgokat, hogy országok, vagy főhivatalok közötti megegyezés nélkül lehetetlen és támogatni kell felsőbb szervek részéről, de, hogy intenzivebben most van kibontakozóban, ez ténykérdés, s ez a mostani helyzettel és viszonyokkal van Így kapcsolatban. Még nagyon lényeges kérdés a koncentráció kérdése. Ugyané már hosszabb idő óta napirenden lévő kérdés, de még nagyon sok erő forgácsolódik szét. Nagyon nagy lépésekkel mehetnénk előre a többi, az anyagi, stb. ösztönzés alkalmazásával. Sokat várok a Budapesti és az országos értékeléstől, mért nyilván erre ki fog térni, és megszabja e téren a feladatokat. Mert megszabni a feladatokat és arra koncentrálni, enélkül nem lehet előbbre jutni. Mindenre nyilván nem jut erőnk, csak igy lehet a kutatás gazdasági jelentőségét tényleg termelő erővé tenni. De a koncentrálás kérdésében talán nem tettünk meg mindent. Nagyon lényeges dolognak tartom aa kutatás szelleme szempontjából, hogy megoldás történjen, hogy az egyetemen arányosan, minden szakma tekintetében megfelelő számú - állandó jelleggel - munkás, vagy munkás származású fiatal legyen, illetve az egyetemre jusson. Nem lehet nélkülözni ugyanis azt a tapasztalatot, amit a munkás családból hozhatnak ezek a fiatalok. Ezért nagyon lényeges, hogy állandó jelleggel feltöltődjenek, utánpótlást nyerjenek a munkás származású kutatók, értelmiségiek. Ugyanilyen fontosnak tartom a fiatal értelmiségieknek a továbboktatásat, a velük való további foglalkozást, akik az egyetemről frissen kerülnek ki. Egyrészt felhasználni a friss energiájukat,