Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-03-08
kz 1958.évi ter>/ és az uj gazdasági mechanizmus előkészítésének, gyakorlati útra vitelének eddigi tapasztalatai már jelzik, hogy pártszervezeteánk egész tevékenységében a tervutasításos időszakhó z~" vi'szöny i f v~á nagyobb s.ze?epéK_kap' .aZ-U^Í^^K. Kélyes Tepvísele- Te~~es 'érvénye s'itese'.~......... Következik ez abból, hogy az uj gazdasági mechanizmus viszonyai,, között az alapvető érdekek egybeesése mellett nagyobbak a lehetőségek és a jelenlegi gyakorlatban jobban előfordul az érdekek látszólagos, átmeneti, vagy tényleges összeütközése, mind a népgazdasági es a helyi érdekek vonatkozásában, mind az üzemen belüli kollektívák és egyének viszonylatéban, Ebből következően az ilyen irányú problémák már az első két hónap során próbára tették egyes pártszervezeteink tárgyilagosságát, józan Ítélőképességét és ami ebben igen örvendetes, hogy a legnehezebb, a legvitatottabb esetekben is helyes, a párt politikájának megfelelő álláspontot alakítottak ki és juttattak érvényre. Ezt a következő példákkal érzékeltetjük:- A Budapesti Finomkötöttárugyár termékeit kb. 100 %-os kereskedelmi adóval terhelték. Ennek következménye, hogy piaci,árai emelkedtek és az évi megrendelések csökkentek.,A gazdasági vezetés részéről a probléma üzemen belüli megoldását elsősorban abban látják, hogy vagy elbocsájtanak 100-150 munkást, vagy,bevezetik a csökkentett, 44 órás munkahetet az ennek megfelelő keresetcsökkenéssel. A pártszervezet a szakszervezettel egyetértésben és arra támaszkodva elvetette a probléma megoldásának ilyen irányú útját, mint olyat, amely ellentétes a párt politikai irány vonalával, ugyanakkor más, ténylegesen megvalósítható javaslatokkal éltek. Ilyen, vagy ehhez hasonló esetekben, - mint pl. a Fővárosi Javító Szerelő Vállalattól egyszerre vonták el a 18 millió forintos állami dotációt és a probléma úgy merült fel, hogy az üzemre, vagy a szolgáltatásaikat igénybe vevő lakosságra háritsák-e ezt a különbözetét? - vagy a Telefongyár példája, amelynek egy veszteséges telefon gyártása mellett plusz 20 millió forint termelési adó megterhelése van, - nem könnyű pártbizottságaink és pártszervezeteink helyzete, állásfoglalásuk kialakítása. Egyrészt azért, mert az ilyen és,hason ló esetekben nem jelentkezik eléggé tisztán az: mi,,vagy ki,képviseli ténylegesen a népgazdasági erdőket. Másrészt népgazdasági vonatkozásban az adott konkrét esetekben ismereteik szüle, vagy túl,ál talános alapokon nyugszanak^ Végül azért sem, mert az adott kérdésekben az üzemek vezetői, dolgozóíkrészéről nagyobb befolyás és nyomás alatt állanak mint akkor, ha az üzemen belüli érdekek össze ütközéséről van szó. Ennek dacára - és ezt örömmel állapítottuk meg - egy eset, a Fővárosi Sütőipari Vállalat kivételével, ahol a piaci igények kielégítését a dotáció növelésének igényével kötötték össze. Itt a pártszervezet is a helyi érdek álláspontjára helyezkedett, - helyesen foglaltak állást és helyes irányban segítették, vagy segítik az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások megszüntetését. Ami azt jelenti, ha úgy látják, hogy az adott esetben valamennyire is jogos