Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-02-23
11 Voltak olyan nézetek, hogy párttagnak nem jó, de munkásőrnek jó? stb. .Helyesnek tartanám azt, ha nemcsak a pártszervezetek foglalkoznának ezeknek a pártonki vilii munkásőröknek a nevelésével is olyan szempontból, hogy a pártnak a tagjai legyenek, hanem maga a munkásőrség is. Az a tény, hogy a KISZ az egyik ajánlója tehet a párttag jelöltnek, felveti, hogy miért nem lehet a munkásőrnek is egyik ajánlója? Paulo v elv tár s: Lehet, hogy nyitott kaput döngetek, de van olyan érzésem, hogy a munkásőrség tematikájába is több politikai foglalkozást kellene beiktatni, mert úgy érzem, eltolódik egy kicsit a szakmai vonatkozású dolgokra. Véleményem szerint elsősorban a politikai képzettségből erednek a problémák - a jelentés szerint is, - ezért igy össz-hdfcásában kellene ezen a komoly problémán javítani, 'l'ehát az alapszervezeteknél és ugyanakkor a zászlóaljnál Is kicsit jobban fokozni a politikai nevelést és akkpr úgy hiszem, fel lehetne számolni ezeket a problémákat. Egyébként az anyagot nagyon őszintének, nagyon jónak tartom. Megnyugtató, nogy csak ilyen könnyebb jellegű fegyelezetlenségből adódók a felmerült problémák. Farkas elvtárs: A Budapesti Parancsnokságnak az a véleménye, hogy a kerületi zászlóalj az utóbbi években komolyabb mértékben fejlődött. Korábban voltak problémák, amelyekben úgy érezzük jelentős változás következett be, de még a továbbiakban is komoly teendői vannak Ács elvtársnak. Az a javaslat, amely az összetételben a változást sürgeti, az anyag megindokolja, hogy a zászlóalj újabb és újabb problémákkal küszködik nap mint nap. Olyan jellegű problémáink vannak, hogy az egyes üzemek nem engedik el a munkásőröket a foglalkozásokra. Szerintem ezzel fokozottabban kellene foglalkozni. -dázt indokolttá teszi, hogy az uj gazdasági irányítási rendszer/törvényszerüen jelentkezik egy olyan igény, hogy minél kevesebb embert kivenni, ugyanakkor részünkről fokozottabb igény jelentkezik a harckészültség, kiképzés szempontjából. Ugyanakkor itt áll a munkásőrök egyéni szabadideje. Ennek a három feladatnak a harmonikus összeegyeztetését kellene valahogy megvalósítanunk: eleget tenni a kiképzési, harckészültségi feladatnak, biztosítani a termelésben a részvételüket, csak a szükségesnek kivenni, ugyanakkor az egyéni szabadidejüket biztosítani. Én csak budapesti tapasztalatokkal tudok a VB-nek szolgálni, ez azt jelenti, hogy 1$ %-át jelenti a termelésből való kivételnél, ez sem elsősorban a fizikai dolgozók kivételét -jelenti, hanem zömmel a havidíjas dolgozók kivételét jelenti, s mintegy 80 %-ában a munkásőrök szabadidejéből oldjuk meg. Ugyancsak a szolgálati feladatokat is a munkásőrök szabadidejéből oldják meg. Ez szép, de kérdés, hogy ^továbbiakban szabad-e még jobban apellálnunk a munkásőrök szabadidejére? Problémát fog majd okozni, amikor a rövidített munkahétre jobban rátérnek az üzemek. Szeretnénk erre a gondolatra a VB figyelmét is felhívni.
