Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-02-24
Éppen ezért a mai vitában már olyan szempontból is kellene nézni, hogy melyek azok a kérdések, amivel tovább mehetnénk és amikre felhívhatnánk a pártbizottságok, csucsvezetőségek és az apparátus figyelmét is. /Röviden ismerteti a BPB 1966 januári értékelését a decentralizált pártszervezetekkel kapcsolatban./ E témával kapcsolatban felmerült általános tapasztalatok, kérdések:- Úgy próbálnak foglalkoznak az üzemi pártbizottságok az alapszervezetekkel, ahogy a kerület. Helyes-e ez egyáltalán?- A kér. PB által kiadott anyagok sok esetben konkrétabbak, mint az üzemi pártbizottságok, csucsvezetőségek anyagai.- A pártbizottságok és csucsvezetőségek tevékenységében a helyszíni segitség és ellenőrzés alapszervezeteik felé talán az egész munkának nem a leggyengébb oldalát képezik-e jelenleg?- Van egy olyan tapasztalat, hogy különösen egyes pártbizottságoknál, vagy pártbizottsági szinten a vezetés eléggé felülről történik. Ezért az alapszervezetekre és ezen keresztül a tömegekre való támaszkodás nem lép olyan súllyal előre. Ez kialakulhatott abból, hogy könnyebben és gyorsabban megy igy, ha csak a fenti vezetés tárgyalja meg és dönt a kérdésekben. Ilyen problémákat a telefongyári jelentés is felvet. Takács elvtárs nem ért egyet a BPB ismertetett megállapitásával. Kérdezi, hogyan lehet, hogy ezek a nagyüzemek érik el a legjobb gazdasági és egyéb eredményeket, ha munkájuk rosszabb hatékonyságú, mint a kisebb alapszervezeteké? Az életben mást tapasztal, másként látja, hogy szükséges csinálni, mint ahogy ezekben az anyagokban rögzitve vannak. Ozimák elvtárs véleménye szerint a budapesti anyag nagyon kategorikus. A kisebb alapszervezetek mégiscsak mutatóbabban tudnak dolgozni, mint a 3-4 egységet irányitó, koordináló nagyobb üzemi pártszervezetek. A kisebb, önálló alapszervezetek között is van, amelyik rosszabbul dolgozik és a decentralizált alapszervezetekben is van, amelyik jól, - és persze van, amelyik rosszabbul dolgozik. A kapcsolatról: kéthetenként tartanak titkári értekezletet, de ezenkivül nagyon sokszor találkoznak az alapszervi titkárokkal, különböző, a termeléssel összefüggő és emberi problémákat beszélnek meg. Ez pontosan az ellentétje annak, ami a budapesti jelentésben van. Foglalkoznak alapszervezeteikkel szervezési oldalról, állandóan figyelemmel kisérik tevékenységüket, a vezetőségi üléseikre a témákat ismerő elvtársakat küldenek. Ellenőrzésük is egyben segitő tevékenység, nemcsak azt nézik, hogy megtartották-e a vezetőségi üléseiket, stb. hanem azt is, hogyan tartották meg, vagy milyen probléma maradt fenn közöttük. A másik oldal a tudatformáló tevékenység. Az alapszervezetek amellett, hogy a maguk egységével, a konkrét tervezéssel, szervezéssel foglalkoznak, az oktatás is teljesen rájuk van bizva, a pártbizottság oktatási felelőse csak ellenőrzi. Az instruktorok is a pártbizottság tagjai, élettapasztalattal, marxista képzettséggel rendelkeznek, akiket nagyon körültekintően választanak ki az alapszervezetek segítésére.
