Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-08-25
5 -Az helyes, hogy a sportszövetség, mint tömegszervezet a párt irányítása alá karült. Azóta sikerült a KISZ-szel egy olyan párhuzamosítást elérni, hogy a kötelező sportkörnek a elvben minden tanuló tagja, évi rendszeres tagdijat fizetnek. Az ifjúsági sportköri elnök és tisztségviselők rendszerint benne vannak ebben és mindenki értesül a sportkör munkájáról, szinte KISZ-feladatként kezelhetik. A KISZ vezetőségek tagjai, mint aktívák résztvesznek az osztályok közötti versenyek megszervezésében. Ez szinte majdnem minden középiskolában így van, tudomásom szerint, - bár nem tudom, az ipari tanuló iskolákban így van-e. Ami probléma az, hogy ha azt mondjuk, hogy az iskolák hogyan vannak ellátva felszereléssel, - azt mondhatjuk: jól is meg rosszul és. A teremsportok jól mennek az iskolai tornatermekben, ha viszont az atlétikára gondolunk - s lehetne ebből messzemenő következtetést levonni - megállapítható, a versenyeken, hogy nincs utánpótlás. Azt hiszem, hogy itt lehet eléggé eltemetve a dolog, hogy ez a tartalékgárda, ami ebből a 14-18 éves ifjúság köréből kellene, hogy kikerüljön, ez nincs itt kihasználva. Itt kellene ezt kiválasztani és megteremteni. Az uj iskolákat kivéve nincs erre lehetőség - felszerelés hiánya miatt. Próbálgatjuk most már, hogy a sportegyesületek létesítményeit igénybe vegyük, de ez nagyon nehézkes. Mi konkrétan nem szólhatunk, mert a BVSC pályája rendelkezésünkre áll, de azt nem lehet mondani, hogy mindenütt általános, hogy igy biztosítva van. Itt lehetne javasolni, hogy mi lenne, ha az iskolák házi versenyeit a kerületi sportkörök szakedzői is megnéznék,s esetleg kiválasztanák azokat, akikben valamit látnak sport szempontból. Nálunk kb. 250 gyerek van leigazolva Budapest különböző területén, ezeket képtelenség ellenőrizni. A középiskolák és sportkörök közötti kapcsolatot ilyen utón azt hiszem jól is lehetne megoldani, s ebben nemcsak az iskola, hanem a sportegyesületek is csak nyernének. A másik dolog, amit szeretnék felvetni, hogy az iskolák meglévő létesítményeire jobban lehetne talán támaszkodni, éspedig úgy, hogy ha annak a sportkörnek a felszerelését használhatnák, amelynek a tornaterem ki van adva, - amire most nincs lehetőség. Olyan felszerelést is vásárolhatnának, amit az iskola tanulói is használhatnának. A kerületben van kb. 1000 pedagógus, akik mint az üzemi tömegsport területén is számításba jöhetnének. Részben maguk gondoskodnak a sportolásukról. Mivel 81 %-ban nők a kerületi pedagógusok, s ezek zöme már egy bizonyos koron túl van, zömében a természetjárás a divatos sport, mert van egy ilyen szakosztályunk. Tehát a személyi összetételtől .is függ, amit figyelembe kell venni,hogy melyik sportágat kultalálják. Visszatérve az ifjúságra: ez a kerületi sportiskola elég szépen funkcionál. Ezt nem lehet kiterjeszteni a középiskolás korú ifjúságra is? Brenner elvtárs: Az anyag foglalkozik a létesítmények állapotával és szűke voltával. Ez a kérdés valóban fennáll, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a meglévő létesítmények jobb kihasználását kell segíteni.
