Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1967-03-24
Az orvos-etikai bizottságról beszélve javasolja Paulov elvtárs, hogy ne csak orvosok legyenek e bizottságokban. Véleménye szerint égy kis munkás-szellemet kellene az etikai bizottságokban biztosítani. /Schumeth elvtárs megjegyzi, hogy a tömegeket képviselő, pl. szakszervezetek képviselői vehetnének benne részt./ Az ideológiai nevelés fontosságáról Írtakkal messzemenően egyetért. Véleménye szerint ezen a téren kell fokozottabban, hatékonyabban a pártszervezetnek végezni a feladatokat. Biztos, ha az ideológiai-politikai tájékozottság nagyobb lesz, - mondja Paulov elvtárs, - akkor azokban a kérdésekben, amik ma nehezítik a fejlődést, a továbbiakban nagyobb előrehaladás lesz. Ozimák elvtárs véleménye szerint már az is nagy fejlődést jelent, hogy szemben a 6-8 év előtti helyzettel, ma az egészségügyi intézményekben mindenütt orvos-párttitkárok vannak. Ez első komoly lépés volt arra, hegy a párt szelleme is érvényre jusson és nem egy felesleges dolognak tartották a pártmunkát. Elmondja, nemrég beszélgetett az egyik körzeti orvossal, aki a maga oldaláról felvetette azt a bürokráciát, ami pl. a körzeti orvosok számára van. Elmondta, van olyan beteg, aki azt sem tudja, melyik körzet melyik orvosához tartozik. Felkeresi a rendelőt és az orvos elküldi máshová, mivel nem tartozik oda, - ha mégis elvállalja a beteget, aki nem tartozik hozzá, akkor esetleg még meg is büntetik. Nyilván ilyenkor azt mondja a beteg, hogy őt ide-oda küldözgetik. Tehát ilyen túlzott keretek közé is szorítják az orvosokat. Asztalos elvtárs helyesnek tartaná és javasolja, hogy pl. a tüdőgondozó, a szakorvosi rendelő pártszervezete felvenné a kapcsolatot a nagyüzemek kel, nagyüzemi pártbizottságokkal, hogy helyileg, ott az üamekben látnák, mik okozzák a betegségek kifejlődését, stb. Kimennének és résztvennének olyan megbeszéléseken, amikor olyan dolgok vannak napirenden, mint a baleset-elhárítás, szociális helyzet, stb. Esetleg ilyen kapcsolat felvételével is tudnánk segíteni ezen a területen. Megjegyzi, hogy ha most van kidolgozás alatt, hogy határozat formájában is lekerüljön, hogy az eddigi politikai nevelő tevékenységet hogyan kell szélesíteni, akkor jó volna, ha ez minél rövidebb idő alatt kerülne kidolgozásra, minél előbb kijönne. Elmondja még Asztalos elvtárs, hogy előfordul olyan is, hogy elmennek a betegek a rendelőbe, de néha sokkal betegebben jönnek el onnan,- noha esetleg a betegségükből kigyógyulnak, - olyan mély nyomokat hagynak az érzelmi ráhatások, a velük való bánásmód, ahogy a körzeti rendelőben foglalkoznak a betegekkel. Váradi elvtárs elmondja, szintén úgy érzi, hogy nem használják fel azt a társadalmi értéket, ami a gyógyításban van. Valóban úgy van, hogy az ingyenes gyógyítást a lakosság megfizeti, - s ez társadalmi kérdés. Nem lehet csak Zuglóban foglalkozni ezzel, mert egy társadalmi, prszágos probléma. A pártszervezeteknek, nekünk - mondja Váradi elvtárs, - oda kell hatnunk, hogy ez az ingyenes gyógyítás valóban ingyenes legyen.
