Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-07-01
- 4 _ problematikus kérdés a közélet szelleme, hangulata, irányának a kérdése, ahol a két ellentét: a szabadság és a szigorúság. Egy fegyelmezettebb közélet irányába megyünk véleményem szerint, s ez a fontosabb. Emellett a nők helyzete, többgyermekes anyák kérdése, - noha nagyon fontos kérdések, - de elhanyagolhatók egy kerületi pártértekezlet előkészítésekor, amikor ezekben a kérdésekben a kerület az ország fejlődésétől függetlenül különösebbet tenni nem tud. Ezeket tartottam volna fő kérdéseknek, hogy hogyan nyilvánulnak meg a kerületben. Gábor elvtárs: Az első pontban van a kerületben lévő tömegek eszmei, politikai arculatának értékelése. Az első alapgondolatom az volt, hogy a párt politikáját a tömegek mennyire értették meg, mennyire követik és mennyire hajtják végre? Ezzel nagyon sokmindent lehet bizonyítani és lehet problémázni is. A tömegek nagyobb része megérti a párt politikáját, dolgozik is érte, de van egy rész - és jelentős rész, - amelyik nem érti meg és nem is dolgozik érte. A második ilyen gondolatom volt, hogy mennyire szilárd az eszmei alap. Látják-e és mi magunk látjuk-e elég világosan a tennivalókat? Az eszmei alap szilárd annál a bizonyos törzsnél, de az élet azt r.ondja, hogy még nagyon sok probléma van az eszmei alap szilárdságánál. A harmadik a kommunisták hatása a környezetükre; vagy a közvélemény formálása. Vajon a szavak és a tettek mennyire egyeznek? En ezt a gondolatot még hozzátenném, ezt alapvető dolognak tartom. Ezt kellene nagyon kiélezni a pártértekezleten, hogy nekünk éppen a közvélemény formálása a legfontosabb gondolatunk és amit mondjunk, ugyanazt cselekedjük is. Még egy dolgot említenék meg, a demokratikus centralizmus kérdését. Itt is elég sok baj van. Olyan vonatkozásban is egyrészt, hogy értjük mi az a demokratikus centralizmus, de amikor a gyakorlati kivitelezéséről van szó, vagy ellenállnak a központilag kijött határozatna!:, vagy vitatkoznak rajta; de az is van, amikor nem veszik elégge figyelembe a tömegek véleményét és hangulatát. Kádár elvtárs mondta, hogy a vezetés csak altkor töltheti be hivatását, ha sohasem hagyj-a figyelmen kivül a tömegek hangulatát. S én ezt alapkérdésnek tartom. Javasolnám, hogy ezeket a kérdéseket kellene még egy kicsit elemzőbbé tenni, és ha lehetne, még beépiteni, függetlenül a pártmunkáról szóló résztől, amit még majd tárgyalunk. Ezek mind gyakorlati problémák és rengeteg gondot jelentenek. Fülöp elvtárs: Bevált és jó gyakorlatnak kell tekintetni, hogy egy-egy ilyen anyag összeállításánál a szerkesztő igyekszik széles alapokra támaszkodni. Az is helyeselhető, hogy a VB elfogad vázlatokat egy ilyen anyaghoz. Azzal is egyet tudok érteni, hogy e két feltétel alapján született anyagok végül rendeződjenek. Azt azonban már nem tartanám szerencsésnek, ha az egész anyagnak az egész szerkezetét megváltoztatnánk, mivel a pártértekezleti beszámoló a munka egeszsérol kell, hogy beszámoljón. Ha kihagyunk területeket, érzékenyen reagálnak rá, s ilyen fontos, nagy kérdéseket, amik szerkesztési keretként szerepelnek, benne kellene hagyni. ""A I