Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-06-17
- 2 -St.sz:482. az alapállás a gazdasági - technikai feladatok mindenekfölé helyezése, a politikai célkitűzések figyelmen kívül hagyásával. Álláspontjuk szerint a politikai feladatokkal való törődés a pártszervezet feladata. t törne gaz er vezet eket , megoldani. az a formális vonása, nmélyére és nem terjed^ A pártszervezetek és gazdasági vezetők kapcsolatát tekintve a_ helyzet jónak mondható. Általában a gazdasági vezetők,együttműködnek a helyi párt és tömegszervezetekkel, legtöbb helyen kikérik a pártszervezet véleményét és közös programot dolgoznak ki nagyobb feladataik megvalósítására /komplex terv, normarendezés, stb./. Néhány helyen azonban, különösen intézményeknél, pl. Filmtudományi Intézet, Idegsebészet, Mesterséges Megtermékenyítő Állomásnál, ez a kapcsolat nem megfelelő. Ezeknél az intézményeknél csak akkor keresik meg az intézet vezetői a párt- és ha valamilyen népszerűtlen feladatot kell : A felsőbb vezetők kapcsolatánál: is megvan hogy az leszűkül a párttitkár elvtársak se ki az egész vezetőségre. A kapcsolatot tekintve rosszabb azonban a sóbb szintű vezetésnél. Az osztályvezetőknek; pártcsoportokkal kellene tartani kapcsolatot, tekre korlátozódik, í_.ib„ hsukrít f legeknek megoldani. A tömegszervezetekkel való együttműködés tekintetében a gazdasági vezetők egyrésze nem látja,’ hogy a tömegszervezetek ugyanazért a célért munkálkodnak, és igy tudatosság nem szövi át a kapcsolatot. Sok esetben szükséges rossznak tartják. Főle^ ezen a vezetők nem veszik figyelembe intézkedéseik következményét, mely gyakran kihatással van a dolgozók szociális, kulturális ellátottságára, pl. öltözők szűkítése, kultúrtermek megszüntetése, vagy raktárnak való átalakítása /Állami Vakcina, Sütőipar/. Ezért a szakszervezeteknek is jobban kellene képviselni vezetőkkel szemben a dolgozók érdekeit. A kerületi Pártbizottság több alkalommal ösztönözte a szakszervezet vezetőit, hogy határozottabban lépjenek fel a he1’:" vezetőknek a dolgozók jogait, érdekeit sértő intézkedésekkel szeír-^ ben. helyzet a közép- és al-x művezetőknek a , azonban oz egyes eseamikor konkrét termelési feladatot kell a részA gazdasági vezetők pártmunkáját, társadalmi tevékenységét illetően a helyzet igen sokrétű. Az igazgató elvtársak többsége konkrét pártmunkát végez, általában többirányú társadalmi elfoglaltsággal rendelkeznek. Olyan kerületi igazgatónk nincs, aki valamilyen párt, vagy társadalmi tevékenységet ne fejtene ki. Á hibákat nem abban látjuk, hogy felső párt, vagy társadalmi szervnél végeznek munkát, hanem abban, hogy erre való hivatkozással vezetőink egy jelentős része saját pártszervezeténél a. szükségesnél kevesebb tevékenységet fejt ki, és csak a formális együttműködés.m szorítkoznak. Ugyanakkor megállapítható, hogy néhány helyen a pártszervzet sem ad megbízatást a ^azdaságvozetőknek, holott a példák azt mutatják hogy amikor konkrét feladattal bíztak meg egyes vezetőket, azt igyekezett jól elvégezni. Találkoztunk olyan példával is a Telefongyárban, hogy egy^s gazdasági vezetők kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy akár maguk, akár beosztottaik politikai munkát
