Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-06-03
azt is, hogy mik a politikai módszerek és milyen esetekben van adminisztratív módszerekről szó. Mert ami elől van, ami a határozatnak a lényege, ho^y elsősorban politikai munkát követel meg, - hogy ez igy világosabb legyen. A definícióhoz: a belső ellenséges elemek elleni harcról. Hogy mi a belső ellenséges elem? Véleményem szerint az egyik az, amely az országon belül, a másik, amely a párton belül van. Meg kell mondani, hogy most milyen ellenséges elemekről van szó. Ahol generálisan ellenséges személyről szó van, ott is meg kellene mondani, hogy miről ismerjük fel az ellenséges személyt, másrészt, hogy ki mondhatja ki, hogy ellenséges személy. A 2-ik oldal 2-es a./ponthoz: "... minden becsületes dolgozó elitélje ...” ide a,meggyőződésből szót javasolom belefüzni. A b./ pont végén Írják, hogy Akadályozzák meg a nyugati országokból visszatérők propagandisztikus muriéját, ha nem megfelelő. Ha megfelelő, akkor is akadályozzák meg? Ez csak egy elirás biztos. A d./ pontnál két észrevételem van. Ha a baloldaliságot bocsánatos bűnnek tartja, akkor mindig a párton belüli baloldaliságról van szó, ha viszont a beilleszkedésről van szó, akkor nem párttagról van szó, tehát ezt félre értelmezhetik. A "kritikátlanul elfogadják" helyett javasolom úgy módosítani, hogy "a koráb bán ellenséges elemek beilleszkedésénél legyenek éberek." A 4-ik oldal első mondatát úgy javasolnám, hogy "Szóljon bátrabban és őszintén a fiataloknak ... " A g. ponthoz, hogy egyes eseteket jobban használják fel a sportolók és a közönség neveléséért, ide azt Írtam, hogy magyarázzák példaként ami máshol történt, mert abból okulnak. A 3/a. ponthoz: azt hiszem, mi valahol csak hatásköri dolgokat csinálunk. Azt írjuk elő, hogy a kerületi PB az állami vezetéssel egyetértésben gondolkodjon, ...stb. ügy gondolom, mi nem tudunk a PB-nek előírni ilyet, mert mi a PB felhatalmazása alapján cselekedhetünk. Itt csak azt kifogásolom, hogy mi ne fogalmazzunk úgy, hogy parancsolunk a PB-nek. Az 5.old.b./ponthoz, hogy a PB tájékoztassa az illetékes pártszervezeteket. Ez párttagokra vonatkozik, de ha vezetőkre vonatkozik is, akkor véleményem szerint nem szükség szerint, hanem minden esetben. A 4-ik oldal c.pont még igy sem tetszik, a módosítással együtt, mert ha valaki vezető funkcióra nem alkalmas, ez nem feltétlenül jelenti, hogy ott el kell járni vele szemben. Az a véleményem, hogy politikai kérdésekben mindig az adott pártszervezet illetékes az illető párttaggal szemben. Ezért azt javasolnám, hogy a kér. PB soronkivül foglalkozzon olyan párttagok ügyével, akiknél ellenséges, vagy káros tevékenység gyanúja felmerült. Ne foglaljunk eleve állást, hogy azt feltétlenül el kell ítélni, hanem azt, hogy meg fogjuk vizsgálni. Az 5~ik oldalon a rendőrség és a munkásőrség egy fejezetben van, és, hogy a pártszervezetek ismerjék meg a fegyveres alakulatok politikai légkörét. Ez a munkásőrségre feltétlenül helyes, de a rendőrségre vonatkozóan biztos, hogy nem, mert azt csak az ottani, pártszervezet nézheti. Tehát a második gondolatjellel kezdődő részhez az alakulat helyett csak a munkásőrség irható oda. A b. pontban a "rendszeresen" szó helyett a "súlyosan" szót javasolnám.
