Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-05-06
U fc y — A dolgozók vélemény szerint jobb muni-a szervezéssel nálunk meg lehetne kezdeni az 5 napos munkahétre való á térést,. csak az állási idők kiküszöbölését stb, kelle megoldani, isüzemi demokrácia helyzete ■ sán ás a termelési’ értekezletek vitán* sok javaslat hangzik el. élénk ériránt. Ahol nagyiétszámu dolgozókat ős a munka, Az üzemek többségében két héten belül megválaszolják, os válaszokat megvalósítják„ Vannak üzemek, ahol nem mindig __elembe a javaslatokat málissá válik a tanácskozás. VA dolgozók aktivitásánál’, megiiélése nem egységes. Ennek _ oka.;, hogy nőm azonos az aktivitás különböző problémáknál, és a különböző munkahelyeken» Legnagyobb az aktivitás 11tálában negyedévenként szervezik dekledés jellemző az üzem probléma hívnak össze, ott nem elég eredmény a javaslatokat jegyzőkönyvbe vészit Vagy a helyes vaiuuaun.au avsvaxvű.i. ■ •j.iCT.iv• , ..-.uuau. eju., auv* uwu iuxuu*.q veszik figyelembe a javaslatokat a gazdasági vezetők, Ilyen helyen formálissá válik a tanácskozás. Pedig a termelési‘tanácskozás egyik legfőbb fóruma a munkások véleménynyilvánításának,. Az üzemi tanács©.’.-: el - Azürkültekj nem is talá .mezünk jó, működő üzemi, tanácsokkal, Megmutatkozik az aktivitás a mun kavar s enyc kben, amely nemcsak: számszerűéégében, hanem tartalmában is minőségi javulást mutat, Vannak üzemeink, pl, MÁV, Lardoline stb< . ahol a lakóhely > vagy a munka-' hely szétszórtsága gátolja az aktivitást,. A dolgozók túlnyomó többségű tagja s. töniegszervezetéknek ■ A törzsgárda jelentős része aktív tevékenykedik is a pártban, a tömeg" szervezetekben, a tanács aktivistájaként, mint népi ülnök stfb. Politikai kérdések vitáinál, politikai rendezvényeken való részvételnél kisebb az atoivátás? de az som általános, inkább üzemekre, ktsz^ekre, olyan üzemekre vonatkozik, ahol sok a vidékről "lejáró dolgozó-. l.i. ... A mu n ka á q ok g.?7, d a sá g i ■. s z o c ijá1 íj s A Központi Bizottság 1953- évi a munkásosztály helyzetével M c g 1 a 1 ko z ó határozata mcgá 11 a. p i t o tt a: n A dolgosók életszínvonalának állandóanemelkednie kell; és ezt a termelékenység emelkedésinek kell a'J átáma. ztania . s ti, 1S Az üzemek többségénél kimutatható néhány százalékos béremelkedés,, Ezen belül igen nagy a szóródás az üzemek között, Az órabérek: alsó határa 4,50 Ft és a felső határ a 14-15 Ft -A statisztika szerint a fizikai állománynál nagyobb•száza -■ókban emelkedett a műszaki és az adminisztratív állomány bére, A fizta; >k pálya választásánál a fizikai munka lebecsülése-mellett, valósa-?-'"kategóriák ilyen alakulása is sze‘epet játszik*' oérek emelkedésénél nagyobb arányban kimutatható az élotszinvoaal emelkedése, aminek tartozéka. a.magasszinvonalu társadalmi juttatások, a foglalkoztatottá1-: számának növekedése Sok dolgozó véleménye még az kedést nem lehet tapasztalni* emelése, és egyes használat sót csökkentette.- A közvéleményben eddig nem is tartották : étkezési hozzájárulást, az olcsó közlekedést, az orvosi ellátást, szer ellátást, az üdülés: hozzájárulást stb« Az a vélemény alakul, f.x, hogy ezek á szocializmus vívmányai, és természetesnek vették, Sokan nem Is vesznek igénybe egyes szolgáltatásokat /pl- üdülés, étkezés/, ezek különösen nem számolják a jövedelmükhöz. Pl. a Budapesti Elnomko töt tára /yárban a dolgozók 3,2 %• a a Minőségi Cipőgyárban 10 %-a veszi, igénybe hogy tényleges életszínvonal Véleményük szerint; egyes cikkek árának cikkek minőségének romlása a reálbér emelészámon pl az a gyógy v ki 3.1 i
