Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
figyelmet arra, h>gy itt probléma van és megbékélési politikát folytatnak a valláserkölccsel szemben. Javaslom, hogy ezt az anyagot az itt elhangzott vita alapján dolgozzák át, konkrétan alakítsák ki a következő időszakra szóló feladatokat és amikor elkészül, újra vissza kellene hozni a Párt Végrehajtó Bizottság elé. Farkasinszky elvtársi A kerület part és tanácsi szervei körültekintő gondossággal foglalkoztak ezzel a témával az elmúlt évek során, ami t az elért eredmények bizonyítanak, de a kerület pedagógus közvéleménye sem.mentes attól a hullámtól, amely átcsapott az országon, hogy hogyan helyes értékelni az iskolareform főfeladatainak megvalósitását. Az elmúlt időszakban mind tőrben beszéltek az iskolareform "reform"-jának szükségességéről, arról, hogy bizonyos célkitűzések elhamarkodottak voltak, nem teremtettük meg a szükséges feltételeket, ezért bizonyos módosításokra van szükség. A budapesti tapasztalatok az elmúlt 4 évben azt bizonyítják, hogy az iskolareform hármas célkitűzését a gyakorlat igazolta, ózonban a gyakorlat-sok olyan problémát is felvetett, amely lassította az előrehaladást, Ennek alapján bizonyos módosításokra szükség van, de ugyanezen hármas célkitűzés talaján. Ilyen kérdés a népgazdaság igényei és az oktatás fejlesztésének iránya, a társadalmi igények kielégítése és a lehetőségeink, a demográfiai csúcs levezetésének problémája és az, hogy a harmadik 5 éves terv során úgy -kell előrelépni, hogy viszonylag szerény anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre. Ezt is figyelembe kell venni a célkitűzések meghatározásánáll Hendkivüi örülök annak, hogy igen fontos helyet kapott a vitában a munkásgyerekek helyzetével .való törődés. Ez abból a felismerésből fakad, hogy az iskola a jelen pillanatban a kongresszusi célkitűzések ellenére sem tölti ;be azt az alapvető feladatát, hogy a szociális és művelődésben hátrányokkal rendelkező gyermekek fejlődését intenziven segitene kiegyenlíteni. A reform célkitűzései osztálypolitikai szempontokon alapulnak. Társadalmi fejlődésünk egyik legalapvetőbb kritériuma, hogy ezen a talajon állva az uralkodó osztály tehetséges gyermekeinek továbbtanulását sokkal nagyobb gondossággal támogassák az iskolák, mint eddig. Budapesten koncentrálódik az ország ipari munkásságának 42 %-a, a felsőoktatási intézmények 5o %~a. Az aktiv kereső budapesti lakosok 54 %-a fizikai munkás és ma a budapesti gimnáziumokban a munkásgyejjekek aránya 1/5, az első két osztályt tekintve 20-25 % és a felsőoktatási intézményekben a munkásgyerekek aránya 54 %, a budapesti 6 nagy egyetemen 51-52 %. Mindezek a számok azt bizonyítják és arra figyelmeztetnek, hogy ebben a vonatkozásban jelentős mértékben előre kell lépni. Hol lehet keresni a torzítás okait? Elsősorban a szemléletben. Azzal, hogy a kongresszus eltörölte a származási kategóriát, ezzel a társadalmi szervek és az iskolák szemléletéből is kiesett az a célkitűzés, hogy a munkásgyerekeknek a művelődéspolitikában való helyét még fokozottabban kell biztosítani. A Pol.Biz. határozata megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a munkásgyerekek fokozottabb bevonását az oktatásba meg kell alapozni.
